|
DON JUAN MEGJÖN A HÁBORÚBÓL
Lételemünk és büntetésünk:
szeretet utáni vágy |
Jónás Péter |
2006.01.05. 00:46 |
December 14-én mutatja be az egri színház Ödön von Horváth Don Juan megjön a háborúból című darabját a stúdióban. A rendező, Radoslav Milenkovic létkérdésekről töpreng a premier előtt.
- A darab nekem a bűnről és a büntetésről szól. És a reményről. Don Juan bűne, hogy a tökéletességet keresi, az ideális szerelmet. A tökéletesség viszont Isten birtoka, nem az emberé. Az emberi világ sajátja a hiba, az esendőség. Don Juan létezésének abszurditása, hogy tudja, amit keres, nincsen. Neki a keresés maga fontos, és mivel a keresett ideál nem létezik, ezért amit talál, mindig eldobja, és újabb keresésre indul.
Ez is a bűne, hogy minél tovább keres, útját annál több elhagyott nő szegélyezi. (A halálnál is rosszabb, ha nem szeretnek valakit.) Megint abszurd: Don Juan is szeretetre vágyik, a nem létező ideális szerelmet keresi, és közben a szeretetlenségtől megsebzett nők tucatját hagyja maga mögött. Ez az ő csapdája, a csapda okozója pedig a szerelem, a tökéletesség, a boldogság utáni vágy. Maga a keresés, ami Don Juan létének lényege, egyben a büntetése is: keresni valamit, ami nincsen. A vágy a bűn és a büntetés is, mégis a vágy és a remény tesz minket emberi lényekké.
|
DON JUAN DE KASZÁS
|
Egres Béla |
2006.01.05. 00:37 |
Ödön von Horváth "Don Juan megjön a háborúból" című színművét próbálják a stúdiószínpadon Radoslav Milenkovic rendezésében, Kaszás Gergővel a főszerepben, körülvéve tíz nővel, akikkel összehozza a darabbeli sors. A főszereplővel váltottunk néhány szót a műről és a szerepről.
- Más helyzetben, más korban, de mégis Don Juan. Mennyiben tér el ez a figura a megszokott Don Juan-képtől?
- Az alap itt is az állandó keresés. Az általános Don Juan-kép arról szól, hogy fölszedi a nőket, aztán eldobja őket, akik bele is döglenek aztán ebbe az egészbe. De Don Juan emellett keres, mégpedig valami ideál-utat, mely sziszifuszi sorsként rá van róva. A szerző izgalmas dramaturgiai ötlete, hogy az első világháború halálözönét követő spanyolnátha-járvány idejébe helyezi a történetet, mely kaotikus helyzetben keres ideált a főhős.
|
PÁL UTCAI FIÚK
Meg kell vívni gyermekkori harcainkat
Beszélgetés Görög László rendezővel |
Egres Béla |
2006.01.05. 00:28 |
Molnár Ferenc művének színpadi változatát december 16-án mutatja be a színház társulata Görög László rendezésében. Vele beszélgettünk a készülő előadásról, melynek különlegessége, hogy Nemecsek kivételével felnőttek játsszák a fiúkat.
- Mi az, ami a Molnár Ferenc-klasszikusban izgatja?
- Van egy történet, mely a mai kornak teljes mértékben ellene megy, ma szinte szépelgősnek tűnik. Mégis van benne valami, amely mély érzéseket hoz ki az emberből. A gyermeki énjét, óhajtozását a gyermeki nyíltság iránt, mely megrendítő. Ezt kell átélhetővé és megjeleníthetővé tenni a színpadon. Az alaptörténetből nem veszünk el, de a szándékom nem az, hogy helyettesítsük az olvasás élményét. Éppen ezért érdekes felnőtt emberekkel és egy gyermekkel a színpadra ezt a történetet beengedni. Szégyellősségeinket levetkőzve idézni vissza a gyerekkort, az egymásért tenni tudást és akarást, meg a hitet, valami számunkra fontos dologban. Azok az igazi pillanatok a próbákon, amikor ezek meg tudnak jelenni.
|
PÁL UTCAI FIÚK
Nemes-Takách Kata:
Kellenek a színpadon a varázslatok |
Jónás Péter |
2006.01.05. 00:16 |
Ritkán hallunk azokról a fontos „háttéremberekről”, akik nélkül nem működhetne egyetlen színházi előadás sem. Nemes-Takách Kata díszlet- és jelmeztervezőt kértem meg, hogy meséljen magáról, a szakmájáról.
Apukám festő, én már az oviban is szépen rajzoltam. Pesten textil szakra jártam szakközépiskolába. Közben balettoztam, színészkedtem, szinkronizáltam.
Tavaly tavasszal végeztem a színi látványtervező szakán. Harmadéves voltam, amikor a tanszékvezetőm időhiány miatt maga helyett engem ajánlott a Nyafogók díszletére Egerben. Görög Lászlóval nagy egymásra találás volt ez a darab, szerettem, jól is sikerült. Ebben a szakmában elindulni nehéz, nekem nagy szerencsém volt.
|
PÁL UTCAI FIÚK
Répa, retek, mogyoró |
Jónás Péter |
2005.12.06. 22:05 |
Vajda Milán egri színész kiköpött Csónakos lehetne A Pál utcai fiúkból: zömök, mackós, vidám figura. A konfliktus a szövegkönyv szerzői utasításaival kezdődik.
Csónakos hármat füttyent.
Sőt: Óriásit fütyül.
Az olvasópróbán Milán a legjobb tudása szerint nagy levegőt vesz, csücsörít – az eredmény egy náthás kiscinke zárójeles minifüttyét imitálhatná: bocsánat, hogy ő is létezik.
|
PÁL UTCAI FIÚK
Mert kell egy csapat... |
KÖSZÖNET JÓNÁS PÉTERNEK AZ ÍRÁSÉRT! |
2005.11.06. 21:45 |
Október utolsó hetében az egri színészek elkezdték próbálni Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című klasszikusának színpadi adaptációját. Néhányukat a mű kapcsán arról faggattam, mit jelent számukra a gyerekkor és a grund, a csapat, a játék, az összetartozás.
|
Mészáros Sára
Mint egy új ruhát,
meg kell szokni egymást a színpadon is |
Pilisy Csenge |
2005.11.06. 21:15 |
Bájos, kislányos alakja ellenére a színpadon érett színésznő. Mészáros Sára üde színfoltja az idei évadnak: a Pécsről átszerződött színésznő Egerben Tennessee Williams: Tetovált rózsa című színművében debütált.
- Bevallom a próbák során megszenvedtem a szereppel - kezdte a beszélgetést Sára. - Rosa Delle Rose testben felnőtt, de lélekben még gyerek, szenvedélyes kamaszlány. Ugyanakkor olasz temperamentumával néha még adós vagyok… De szeretem, és jó látni, ahogy a nézők jönnek velünk, és a kollégáim is szívesen játszák. Nem könnyű: hosszabb-rövidebb jelenetsorok követik egymást, amit végig egyenletes szenvedéllyel kell játszani.
|
TETOVÁLT RÓZSA
A rendező - Szegvári Menyhért |
PCS |
2005.10.20. 18:06 |
A Tetovált rózsa az ősi szenvedélyről szól, a szerelem balladájáról. Vannak olyan klasszikus darabok, amelyek kortól, társadalomtól függően mindig másként szólalnak meg a nézőnek. Én húsz évvel ezelőtt már rendeztem ezt a Tenessee Williams-drámát, de a mai érzelemmentes, közömbös világunkban teljesen más értelmet kap ez az előadás.
|
TETOVÁLT RÓZSA
Serafina Delle Rose - Murányi Tünde |
PCS |
2005.10.20. 18:04 |
Amikor először olvastam a szövegkönyvet, nem volt olyan része a szerepnek, ami bennem ne lenne meg, bár habitusában más, mégis Serafina hasonló végleteket, szenvedélyt, túlzásokat, túlfantáziálásokat él meg, mint én. A maga igazát makacsul védi, nagyon tud szeretni, és gyűlölni, nagyon félti a gyermekét, éhes a szerelemre, szerelemes a férjébe.
|
TETOVÁLT RÓZSA
Alvaro Mangiacavallo - Kaszás Gergő |
PCS |
2005.10.20. 18:03 |
Nagyon szeretek szerelmes témájú darabokban játszani, pontosan azokat az előadásokat, melyekben két ember kapcsolatában a színpadon nincs semmi hókusz-pókusz, lehetőség van arra, hogy apró finomságokat is megmutassunk.
Persze ez partnerfüggő, Tündével remekül működik! Régóta ismerjük egymást, együtt jártunk főiskolára, de keveset játszottunk színházban. Nagyon alkalmas erre a finom, érzékeny, egymásra figyelő játékra, ami nekem mindig vágyam volt.
|
| |
Tovább…