–Milyen a felnőttekkel együtt dolgozni?
–Gregor Józsefet immár hetedik éve ismerem, és a Pomádé királyt a budapesti Operában is énekeljük együtt. Jól ismerem és szeretem is nagyon. Sándor Árpit most ismertem meg, és elmondhatom, hogy azóta együtt jövünk-megyünk – jó barátság alakult ki köztünk pillanatok alatt.
–A gyerekekkel milyen a kapcsolata?
–Amilyen lehet a gyerekekkel! Édesek, kedvesek és segítőkészek, hisz ők már nagyon jól tudták a darabot, amikor én beálltam.
–Mennyit segített Árvai Kati, aki végigpróbálta a szerepet, amíg nem tudott jelen lenni egyéb elfoglaltságai miatt a próbákon?
–Természetesen szükségem volt az ő itteni tapasztalataira, de hozzá kell tennem, hogy két különböző alkat vagyunk, ezért egészen más karaktert hozunk. Megnéztem, miket próbált, aztán ehhez tettem hozzá a saját gondolataimat, habitusomat.
–Milyen együtt dolgozni a rendezővel, Venczel Valentinnal?
–Tizennyolc éves korom óta ismerem őt, és nagyon örültem, amikor felhívott, hogy lesz ez a produkció, és szüksége volna rám. Segítőkész, és csak ritkán szigorú, ami jó érzés a sok kiabálós rendező után.
–Milyen jelenét és jövőjét látja az egri Pomádé királynak?
–Nem csak remélem, de érzem, hogy nagy siker lesz. Gyönyörű a díszlet és a helyszín, és úgy gondolom, bármely kőszínházban is megállja a helyét, ezért biztos vagyok abban, hogy folytatása is lesz.