Juronics Tam�s koreogr�fi�in�l m�r megszokhattuk, hogy nagyon m�lyre k�pes �sni �nmag�ban, s beletekint�st enged a l�lek feneketlen k�tj�ba a n�z�k sz�m�ra is, a t�nc kimer�thetetlen eszk�zt�r�nak seg�ts�g�vel. Ez a kimer�thetetlens�g pedig a szipork�z� gondolatokb�l, azok b�tor megfogalmaz�s�b�l, a mozdulatok – nem csak a test, de a szellem mozdulatainak – �sszehangolt, egyenes �s mindennel szembe n�z� megkompon�l�s�b�l ad�dik. A most bemutatott, Wolfgang Amadeus m�v�re alkotott darabra ez k�l�n�sen igaz. Olyan sorsokat mutat f�l, melyeknek trag�di�j�t k�zvetlen sz�vk�zelb�l kell meg- �s �t�lni. Nem csak a f�szerepl�knek, hanem minden, a sz�nen f�lt�n� figur�nak k�l�n sorsa, k�l�n trag�di�ja van, amit az alkot�k k�pesek logikusan �s pontosan v�gigvinni az eg�sz el�ad�s folyam�n, gy�ny�r� k�pekben megfogalmazva azokat. Az �szi avar szomor� feled�s�b�l f�lbukkan� elholt gyermeki lelkek sem sablonos alakok. Mind m�g�tt �rezni az egy�ni sorsot. De igaz ez a sz�l�kre is, akiknek nem csak elvesztett gyermek�kh�z k�t�d� de egym�shoz f�z�d� kapcsolatuk is izgalmas. Kegyetlen�l �szint�n fogalmaz�dik meg, hogy az ensz�l�tt gyermek�t eltemet� anya semmivel �ssze nem hasonl�that� f�jdalm�hoz m�g a f�rfi, az apa keser�s�g�nek �s k�ts�gbees�s�nek a s�lya is hozz�ad�dik, de az asszonyok b�rj�k, cipelik ezt a terhet, m�gnem �sszeroppannak �k is. Ez az a pillanat, amikor a f�rfi m�gis k�pes – mert k�nytelen – t�maszt ny�jtani az eles�nek. Ki� vajon az igazi, a m�ly trag�dia, a b�cs�z�-elmen��, vagy a marad�� – teszi f�l a k�rd�st Juronics. A v�lasz pedig itt van mindannyiunkban, akik m�g itt vagyunk…!

A hal�lra k�sz�l� l�ny alakj�nak megfogalmaz�s�ban is sz�p �vet rajzol a koreogr�fus, a tehetetlen, a megm�s�thatatlanba belet�r�dni nem tud� �s nem akar�t�l addig a pontig, amikor m�r elfogadja ezt a r� kim�rt sorsot �s b�tran k�pes szem�be n�zni azzal a hal�llal, mely mindaddig j�tszott vele, nem engedte a cs�gged�t, az �lettel r�g lesz�mol�t �t azon a bizonyos soha t�bb� f�l nem t�rul�, csak egy ir�nyba ny�l� kapun, tov�bbi testi, lelki szenved�sre k�rhoztatva �t. Teszi ezt mindaddig, m�g az �ldozat k�pes b�tran, f�lszegett fejjel a szem�be n�zni. S a hal�l nem b�rja elviselni ezt a tiszta tekintetet. “Les�ti szem�t �s csizm�j�t n�zi a l�pcs�fokon” – ahogyan ugyanezt a gondolatot megfogalmazva Cseh Tam�s �nekelte hajdan�n.

A Requiemmel kapcsolatban sz�lni kell mindenk�ppen Varga Fannir�l, aki a f�szerepet t�ncolja. Alak�t�sa kor�bban is mag�val ragad� volt, de mostanra olyan metamorf�zison ment �t, ami megd�bbent�. Kor�bban nagyon a t�nc, a technika volt az, ami meghat�rozta sz�npadi jelenl�t�t, mostanra azonban erre az egyre t�k�letesed� tud�sra r�rak�dott az a r�teg, melyt�l a sz�npadi l�tez�s eg�szen �j, �teri dimenzi�ba emelkedik. Ilyen fiatalon ez t�bb, mint csoda. Az Egri Fesztiv�l Balett �s a Szegedi Kort�rs Balett alkot�m�helye k�pes ezt a csod�t l�trehozni �s meg is mutatni mindazoknak, akik m�g hajland�k lelk�ket kit�rni egy-egy ilyen produkci� el�tt. Befogadva, feldolgozva, meg�lve a gondolatot, a l�lek oldhatatlan rettenet�t.