A Líceum udvarán ezen az estén azonban valami egészen más, újszerű, a hagyományos divatbemutatón messze túlmutató, önálló és igazán itteni produkció született. Önálló, mert önmagában, mint egységes színpadi műalkotás is megállta a helyét, és itteni, mert az alkotók mind a városhoz kötődnek. Először is Varró Gabi, aki itt vált igazi ruhatervező, szuverén művésszé, aki a saját, és hétfő este óta mindenki számára egyértelmű, hogy jó útját járja. És itt vannak azok a lányok, az Egri Fesztivál Balett táncosai, akik ezen az estén nem csak viselték, de élettel töltötték meg ruháit. Aztán ott van a rendező-koreográfus Barta Dóra, aki nem csak egri, de – bár művészi élete elszólította a városból – folyamatosan jelen van, és itt alkot olyat, amire büszke lehet a megyeszékhely. Mellette pedig Mirkóczki Zita, aki a folyamatosságot biztosítja ahhoz, hogy tanítványaik egyenes és felfelé ívelő pályát fussanak, futhassanak be, nem „csak” a tánc területén, de az életben is. Mindketten, Barta és Mirkóczki úgy nevelik, nyesegetik a tehetséges fiatalokat, hogy felnőtt, akár művész, akár civil életükben egyenes tartással bátran menetelhessenek. Mellettük természetesen mindenki, a fodrász Kormos Krisztián, a sminkes Bóta Emese, a varrónő Molnár Jutka is helyi erő. Van tehát a városnak olyan ereje, mely egy ilyen, nagy formátumú, a hagyományoktól eltérő produkció létrehozását ki képes termelni önmagából.