|
Mészáros Máté Patkás Lajos,
a halandzsázás nagymesterének szerepében |
ebner |
2004.10.22. 22:21 |
Mészáros Máté az első látásra a rossz, a minden hájjal megkent maffiózó Patkás Lajos szerepében, a halandzsázás nagymestereként tűnik föl Toepler Zoltán darabjában.
EB: Hogyan bírja a halandzsát?
MM: Rettenetesen nehezen megy a fejembe. Nem is a konkrét halandzsa-szövegekkel van bajom, hanem azzal, ami normális szövegnél nem okoz gondot, hogy jó ritmusban, tempóban mondjam. Ritkán szoktam szerepeket konkrétan leülve tanulni, mert a próbák alatt ez sikerül. Ezzel a szöveggel azonban nem lehetett ezt a könynyebb utat választani.
EB: Amellett, hogy halandzsa-mondatok hangzanak el, ezek mindegyikének saját értelme van. Ennek a megfejtése hogyan sikerült?
MM: Az életben ahhoz a helyzethez szoktunk, hogy ha beszélünk egymáshoz, értjük a másikat és ő is ért minket. Ha ez az értés hibádzik, azonnal arra gondol a hallgató, hogy valami baj van vele, a hallásával, felfogóképességével. Ma a színházba járó nézővel gyakran előfordul, hogy nem érti, mit mondanak a színészek a színpadon. Attól félek, hogy ez esetben, amikor valóban érthetetlen szövegek jönnek le a nézőtérre, megértik-e majd, hogy ez valódi halandzsa, és nem csak a „megszokott” nem értés.
EB: Ez a Patkás Lajos milyen jellem?
MM: Van egy ördögi, mephistói, cinikus része magabiztossággal súlyosbítva, mellyel rá tudja venni az embereket bármire, ugyanakkor vannak pillanatok, amikor meg kell látni és mutatni az ezek mögött a jellemvonások mögött megbúvó ember mivoltát.
|
Kaszás Gergő Varanyi Bélát
a blöfftudományi egyetem igazgatóját alakítja |
ebner |
2004.10.22. 22:15 |
EB: Ön emeli el leginkább a figurát a realitás szintjéről.
KG: Legalábbis ez a szándékom. Most, három nappal a bemutató előtt, még sok munka van hátra. Eddig stíluskeresés folyt, most tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogyan áll össze az egész. Engem valóban az érdekelt, hogyan lehet őszintén, mégis groteszkül játszani. Most éppen a kettő közt vagyok.
EB: Az egész figura elég skizofrén.
KG: Szerencsénk van, hogy fiatal, mai szerzővel van dolgunk, akivel beszélgetni lehetett. De az is furcsa volt, hogy néhány hét után, amikor a szerző megnézte a próbát, meglepve látta, mi lett, lesz abból, amit írt. A rendezőnek is ez volt a szándéka, hogy Varanyi alakjában ezt a kettősséget megmutassa, és én is ezt keresgéltem benne.
EB: Megtalálták, amit kerestek?
KG: Remélem, hogy mire a közönség látni fogja, már meglesz... |
A nincsbe kapaszkodva
Szabó Máté rendező az Etherionról |
Ebner (Egres) Béla |
2004.10.14. 23:53 |
Szabó Máté víziójaként készül az Etherion (Kapaszkodók) című előadás a stúdiószínpadon. A nem mindennapi vállalkozásról beszélgettünk a rendezővel.
E.B.: -Jól ráijesztett a színészeire ezzel a vállalkozással…
Sz.M.: -Igen, ez szokásom, hogy olyan dolgot próbálok megcsinálni, amilyen még nem volt, vagy amivel én még nem próbálkoztam illetve a látóhatáromon kívül esik, mert ez érdekel.
E.B.: -Ez a mostani milyen kísérlet lesz?
Sz.M.: -A darab írója, Rosanna Clarteda egy nagyon fiatal, furcsa, rendbontó életű és gondolkodású portugál lány, aki művészcsaládból származik és úgy ír darabokat, hogy legfőképpen helyzeteket ír le, így részben szabad teret enged az alkotói fantáziának, másrészt megkövetel egyfajta személyes beleérzést, empátiát a színészektől. Azzal is nehezíti a feladatot, hogy kész szöveg helyett csak helyzetvázlatot ad. Sőt a helyzetek sem személyes találkozásokból, hanem gondolatok ütközéséből jönnek létre. Ez ad egy furcsa delíriumot, ami olyan, mintha minden egy ember fejében történne.
|
Görög László és a Kapaszkodók
Rádióműsor álom és ébrenlét határán |
ebner |
2004.10.14. 23:46 |
Az Etherion (Kapaszkodók) főszereplője Görög László, aki a próbafolyamat vége felé még komoly gondokkal küzdve beszél erről a nem mindennapi vállalkozásról, mely a stúdiószínpad rejtekében készül.
Mint elmondja kevés kapaszkodó adatik a színész számára ebben a darabban. Tíz színész szövetkezett arra, hogy az egymás iránti bizalom segítségével létre hozzanak valami különleges színházi élményt.
Magát a szituációt is lebegtetettnek érzi, hisz egy rádiós műsorvezetőről van szó, aki különleges helyzetben van: valahol az álom és az ébrenlét határán csinál műsort, melyben a beérkező telefonok lehetnek igazak is, de nem is. Van, amikor csak az ő személyisége, gondolatai vetülnek ki a rengeteg beszélgetés mögül, máskor az elment barátnő sorsa kerül előtérbe.
|
Fekete Györgyi a Félőlényről és az Etherionról |
ebner |
2004.10.14. 23:17 |
Fekete Györgyi egyszerre két próbafolyamatban vesz részt. Folynak az Etherion próbái, de közben a nyárról a kőszínházba hozott Félőlény is bemutatásra vár. Megjegyzi, hogy ilyen helyzetben még nem volt, amikor egyszerre két, egymástól ennyire eltérő előadás létrehozásában vesz részt párhuzamosan. Az Etherion próbáiról elmondja, hogy a rendező ezt az előadást, mintegy vízióként már régen maga előtt látja, ők, a színészek belülről még nem igazán tudják, mivé fejlődik a darab a bemutatóig. Ez éppen olyan, mint a díszlet, ha még nincs megvilágítva, nem működik, mint látványelem, de amint a fények elkezdenek játszani rajta, megelevenedik, funkciója lesz.
Olyan munkában részt vett már – például a Jancsó féle színházban –, ahol nem volt a szó hagyományos értelmében vett szövegkönyv, hanem próbáról-próbára készültek el az újabb szövegek. Ez, a mostani feladat annyiban más, hogy itt együtt beszélgetve kellett csinálni mindent. Az ezeken elhangzott mondatok ugyanúgy alakították az előadást, mint a szereplők személyisége. Olyan általános emberi problémákat, kínlódásokat, féltékenységeket, szerelmeket feszeget ugyanis a darab, amiket mindenki átél, vagy átélt. Összességében azonban a rendező, Szabó Máté érzéseit, világlátását tükrözi, arról szól, amit ő el akar mondani az emberekről, kapcsolataikról és persze a mindannyiunkat körülvevő világról.
|
Előbb a has, aztán a morál |
Ebner (Egres) Béla |
2004.09.25. 00:48 |
Szegvári Menyhért rendezi a Gárdonyi Géza Színház első bemutatóját, a Legyetek jók, ha tudtok című zenés darabot, melyet Vajda Katalin írt magyar színpadra, a versek Fábry Péter munkái, a zenét pedig Gerendás Péter szerezte.
A rendezővel beszélgettünk a készülő előadásról.
|
Kovács Patrícia:
Néha a gyerekek „lejátszanak” a színpadról |
|
2004.09.25. 00:36 |
Egy héttel a bemutató előtt ennyire még sohasem voltam nyugodt – mondja Kovács Patrícia a Legyetek jók, ha tudtok című zenés játék próbáján.
– Zenés előadás forgószínpaddal, húsz gyerekkel, de technikailag nagyon jól állunk. Bevallom, nagyon szeretek Menyussal (Szegvári Menyhért – a szerk.) dolgozni, eddig még nem kellett kompromisszumokat kötnöm, egyformán gondolkozunk a szerepekről, a helyzetekről és a megvalósításokról. Ami a darabot illeti, ez egy színpadi átirat, ami természetesen más, mint a film. Az a célunk, hogy minél több gyerekhez jusson el, hiszen olyan értékekről szól, olyan értékeket mesél el, amikből mindenki tud tanulni. Egyfajta erkölcsi tanítás. Érdekes gyerekekkel dolgozni. Egyrészt néha fárasztó, hogy ők még csak gyerekek, elevenek, nehezebben koncentrálnak. Másrészről viszont lenyűgöző a szabadságuk: ezért is nehéz velük próbálni, de természetességüknek köszönhetően néha úgy érzem „lejátszanak” a színpadról. |
Gál Kristóf és Mezei Bence: ketten egy szerepben |
Pilisy Csenge |
2004.09.24. 23:56 |
- Bevallom, hogy küzdök még a szereppel… Alapvetően én visszahúzódóbb, szerényebb srác vagyok, mint Cirifischio, aki lazán, olaszos temperamentummal éli életét. Menyus nagyon jól vezet rá, mit és hogyan kellene csinálnom a színpadon, de azt hiszem, magamban kell megoldanom, hogy természetesen viselkedjek – mondja Gál Kristóf, aki a felnőtt Cirifischiot alakítja.
A fiatal színész és a gyermek Cirifischiot játszó Mezei Bence külsőleg már igencsak hasonlítanak egymáshoz. Kristóf haját befestették, göndörítették.
|
Csendes László hatvan éves |
Pilisy Csenge |
2004.09.24. 23:05 |
Pályáját 1962-ben a Komáromi Magyar Területi Színházban kezdte, majd a nyolcvanas évek elejéig a Kassai Thália Színház tagja volt, ahol Déryné-díjjal tüntették ki. Négy évet töltött a kecskeméti Katona József Színháznál, valamint a debreceni Csokonai Színháznál. Egerbe Gali László felkérésére jött, alapító tagja volt az önálló társulatnak. 1997-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, sikeres alakításaiért itt kapott Jászai-díjat. A közönség nagy örömére és Csizmadia Tibor meghívására két évvel ezelőtt mégis visszatért az egriekhez.
Zenés vagy prózai szerepeit, sikereit nehéz lenne felsorolni, hiszen a pályán töltött négy évtized alatt játszott klasszikus- és kísérleti darabban, rendezett. Egerben Sütő András Énekes madár, és az Egy lócsiszár virágvasárnapja című évadnyitó előadásokban tűnt fel. Emlékezetes alakításai voltak Arthur Miller Két hétfő emléke című művében, illetve Shaw Pygmalionjában Henry Higginsként vagy Vörösmarty Csongoraként nyújtott alakítása. Ki ne emlékezne a Kaviár és lencse, Örkény István Tóték című művében játszott főszerepeire?
|
CENTInáriumi évad a színházban
Előzetes tallózás Dános László tollából |
Dános László |
2004.09.14. 16:29 |
Nem elírás a címben szereplő szó, mely az egri kőszínház megnyitásának századik évfordulóját rejti egy szójátékba, miszerint immár száz centiméterrel mérhető az idő, amióta a városban igazi szentélyt emeltek Thália istennőnek.
Ez a távolság, ez a távlat pedig immár kötelez. Kötelezi a színházat arra, hogy méltóképpen állítson emléket az elmúlt színházi évszázadnak. Ennek természetesen csak egyik része, hogy rendhagyó módon, centenáriumi gálaműsorral indult az évad, ahol méltóképpen, kedvesen, vidáman és néha meghatódottságtól sem mentesen emlékeztek meg az egri színjátszásról s a játszókról. Az igazi ünnep azonban maga a jubileumi évad kell, hogy legyen.
Azok az előadások avatják majd ezt a színházi évet igazi ünneppé, melyek a közönség elé kerülnek. A repertoárban szerepelnie kell klasszikus szerző drámájának, zenés műnek, mai darabnak itthonról és külföldről egyaránt. Nem szabad megfeledkezni a felnövekvő, majdan színházba járó nemzedékről sem, így gyerekeknek szóló előadások sem maradhatnak ki a sorból, de színpadra kell állítani különlegességeket is, hogy az ínyencek is megnyalhassák mind a tíz ujjukat a színház által felkínált menü elfogyasztása után. Természetesen repertoáron kell továbbra is tartani azokat a sikerdarabokat, melyekre még láthatóan mutatkozik közönségigény.
|
| |
Tovább…