Az, hogy v�g�l az el�ad�s l�trehoz�i megtal�lj�k-e azt a bizonyos Ariadn�-fonalat, az m�r az alkot�i folyamat f�ggv�nye, de hogy keresni kell, az bizonyos. M�s k�rd�s, hogy egyetlen val�di, igaz �t nem l�tezik, ahogyan egy valamire val� labirintus is sz�mtalan megold�st k�n�l az �sv�nyein t�velyg�knek. Megrajzolt t�rk�p sincs. Sarokpontokk�nt azonban ott �llnak a lapokon a szavak, azok a szavak, melyek nem elf�dik a helyes ir�nyt, de harsog� �tjelz� t�bl�kk�nt meredeznek, persze csak azok sz�m�ra, akik val�ban �sszel �s l�lekkel akarnak eljutni Csehov l�tlabirintus�nak legm�lyebben rejtett zugaiba. S teszik ezt azzal a f�ltett sz�nd�kkal, hogy v�g�l �gy ismerj�k a t�v- �s j�rhat� utak �sszess�g�t, mint a tenyer�ket, s�t m�soknak is k�pesek legyenek megmutatni mindazt, amit felfedez� �tjukon megtanultak, mindazt, amire a megfejt�s sor�n r�leltek. Mert a csehovi Minotaurust nem elpuszt�tani, de megszel�d�teni indultak Theseusaink, k�vetve Ariadn� �nkez�kkel font fonal�t, hogy �jabb v�llalkoz� kedv� kir�lyok �s kir�lyfik majdan �jabb utakon pr�b�lkozzanak, mert ezt az utat csakis �k, csak az � lelk�k j�rhatta be most, ebben az orsz�gban, ebben a v�rosban, ebben a sz�nh�zban �s ezzel a csapattal.

Anton Pavlovics Csehov, a dr�ma�r�s g�niusza megfejt�sre v�r. Megfejteni pedig egy m�don lehet: j�tszani kell! Minden egyes bemutat� hozz�seg�t ahhoz, hogy t�bbet �s t�bbet tudjunk meg az �r� zsenij�r�l, ami lehet, hogy elhanyagolhat� szempontnak t�nik, �m azt, amit az �r� tudott az emberekr�l, azt meg kell mutatni, mert csak �gy ismerhet�nk magunkra, embert�rsainkra. Csak �gy fogadhatjuk el �ket �s magunkat, ha ezzel a csehovi seg�ts�ggel �lni tudunk. Sokszor bizonyosan kellemetlen ez a szembes�l�s, de napjainkban �ppoly fontos megtanulnunk kezelni k�rnyezet�nket �s benne �nmagunkat, mint volt ez akkor, amikor az orosz �r� pap�rra vetette m�ig �l�n l�ktet� sorait.

Ezek azok a gondolatok, melyek az egri, Radoslav Milenkovi� szerb rendez� �ltal sz�npadra �lmodott H�rom n�v�r el�ad�sa sor�n megfogalmaz�dhatnak a j�tsz�kkal k�z�s titokfejt�s sor�n. Neh�z, vagy �ldottan boldogs�gos �llapot Csehovot rendezni, �m a v�geredm�ny mindig a k�r�lm�nyekt�l f�gg. Ezek a k�r�lm�nyek pedig nem a falakban, az anyagias dolgokban rejteznek, hanem az alkot�st k�r�lleng� szellemben, mely nem m�sb�l sz�rmazik, mint az alkot�kb�l. Az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z most jutott el arra a szellemi-m�v�szi potenci�lra, hogy f�lv�llalhassa egy ilyen produkci� l�trehoz�s�t. Egerben ugyanis l�tezik az a m�v�szi, lelki �s �rzelmi t�ke, melynek v�rtezet�ben el lehet indulni a Csehov-Minotaurusz megtal�l�s�ra �s megszel�d�t�s�re. Milenkovi� olyan csapatot gy�jt�tt maga k�r�, mely k�pes legy�zni ak�r az �tveszt�kben val� t�velyg�s cs�gged�s�t is. Tudja �s l�tja a c�lt �s annak el�r�s�rt �ldozatot hozni is k�pes. Csapatr�l besz�l�nk, mert itt nincsenek f�- �s mell�kszerepl�k, nincsenek fontosak �s elhanyagolhat�k. Milenkovi� a szereposzt�st�l kezdve �gy �p�tette fel el�ad�s�t. Minden szerepre megkereste �s megtal�lta a legmegfelel�bb sz�n�szt, �s az �gy kialak�tott csapattal egy�tt hozta l�tre a produkci�t. Hat�rozott jellemeket rajzolt, s hagyta, hogy a sz�n�sz ezek k�zt a kijel�lt hat�rok k�zt val�s�tsa meg mindazt, amit sz�m�ra az adott szerep, figura jelent. Ez a rendez�i koncepci� pedig m�k�dik, hisz minden egyes sz�n�sz v�llalta �s megoldotta azt a feladatot, melyet r� ruh�zott a szerz�, a rendez� �s a sors. Arra, hogy az alapkoncepci� er�s �s j� volt, bizony�t�k az az egys�gess�g �s kereks�g, mely az eg�sz produkci�t jellemzi. Milenkovi� egy pillanatig sem hagyja lankadni a figyelmet. A csehovi t�rt�netmes�l�s folyam�t nem megt�rve tartja �bren a folyamatos figyelmet olyan bels� fesz�lts�gek �lland�sult fenntart�s�val, mely egy-egy igaz�n j� k�nyvet jellemez, amit egyszer�en k�ptelen letenni az ember, mert fogva tartja valami vibr�l�s, melyt�l szabadulni szinte fizikai f�jdalmat okoz. Ez a fesz�lts�g pedig szinte robban�ss� s�r�s�dik az utols�, negyedik felvon�sban, ahol v�gleg elemeli a t�rt�netet az orosz anyaf�ldr�l l�tv�nyban �s gondolatis�gban megalkotva egy olyan bizonytalan, lebeg� meg-megbillen� vil�got, melyet Csehov szavakban mondatokban tett meg. Mindez azonban nem r��l, vagy t�lmagyar�z, hanem al�t�maszt �s meger�s�t. Az ingov�ny f�l�tt egyens�lyoz�, a felsz�nen magabiztoss�got sug�rz�, m�gis oly bizonytalan lelkek harca a f�l�lemelked�s�rt �s a f�nnmarad�s�rt, mely ritk�n tetten �rhet� plasztikuss�ggal jelennek meg a sz�npadon. K�zenfekv�, a darabb�l �s az el�ad�sb�l krist�lytiszt�n �rthet�, hogy kik azok, akik ett�l a leh�z� ingov�nyt�l szabadulni k�pesek, kik azok, akik meg tudnak maradni a m�goly labilis pall�kon sz�raz l�bbal, kik azok, akik v�g�l nem ker�lhetik el az els�llyed�st, s ki az, aki m�r r�g nem is akar ebb�l a marasztal� trutym�b�l kik�sz�l�dni.

Sorsok, lelkek lebegnek a sz�npad f�l�tt sorsok, sorsaink. Ezen lelkeknek pedig olyan test �s szellem adatott, mely igazi sz�nh�zat hozott Egerbe.

Anger Zsolt Pozorovja remek �vet rajzol v�gig az el�ad�son, l�lekv�ltoz�sa pontosan k�veti a t�rt�net folyam�t, annak minden rezd�l�s�t. A menyasszony�t, k�s�bbi feles�g�t, Natalja Ivanovn�t alak�t� Kov�cs Patr�cia minden sz�npadi pillanata �lm�nyt ad�, pedig tal�n �t hajszolta a rendez� a legsz�ls�s�gesebb szerepform�l�s csapd�i fel�, �m a m�v�szn� brav�rosan mozog ezek k�zt a Szk�ll�k �s Khar�bdiszek k�zt, eddig meg nem tapasztalt rutinnal. A h�rom n�v�r, h�rom k�l�n jellem, h�rom k�l�n egy�nis�g, h�rom k�l�n izgalom. Az Olg�t form�z� N�dasy Erika visszafogott eszk�z�kkel, m�gis �nsanyargat� kegyetlens�ggel �br�zolja a sors�ba belet�r�dni l�tsz�, bel�l m�gis az ellen l�zad�, �m az id�sebb n�v�r felel�ss�g�t�l �thatott �s megb�n�tott tan�t�n�t, m�g M�sa, a l�tsz�lag boldog, m�gis �res h�zass�gban �l� k�z�ps� n�v�r szerep�ben Boz� Andrea eddig kev�ss� ismert v�gletes fiatalasszonyt �br�zol, mely mindenk�ppen izgalmas meglepet�s�t jelenti az egri H�rom n�v�rnek. Jord�n Ad�l Irinak�nt tal�n legkev�sb� tudott �tl�pni a csehovi el�k�pek �rny�k�n, b�r n�h�nyszor m�r s�rolta azt a hat�rt, amit a rendez�i elv�r�s c�lk�nt el� t�z�tt. Ett�l kicsit hull�mz�v� v�lt a szerepform�l�sa. T�bb sz�n�szi b�tors�g �s vag�nys�g �tlend�thetn� ezen a k�pzeletbeli vonalon. Az ut�bbi id�ben megszokhattuk, hogy Venczel Valentin remekebbn�l remekebb karakterekkel rukkol el�. Ez alkalommal Kuligin tan�r, M�sa f�rj�nek alakj�val tal�ltak egym�sra remek�l. Minden sz�npadi pillanata m�g�tt �rz�dik a szereppel val� bens�s�ges viszony biztons�ga. Sz�les L�szl� Versinyin alezredese m�g a szerepn�l is izgalmasabb alak�t�st hozott. Versinyint egyszer� lenne egy sablonb�l f�l�p�teni, de Sz�les igyekszik min�l m�lyebbre �sni a katona t�volr�l sem katon�s lelk�be, ett�l azt�n szokatlanul �rdekfesz�t� szerepform�l�s tan�i lehet�nk. Tuzenbach b�r�k�nt Nagy Andr�s ugyan pontos alak�t�st ny�jt, de n�ha kil�g az el�ad�s eg�sz�b�l, ez pedig nem a szerep�b�l ad�d� k�v�l�ll�s. Kasz�s Gerg� Szoljonij sz�zadosa remek�l megfogott szerepform�l�s. Pontosan tudja, mit akar �s mit lehet ezen a figur�n kereszt�l megmutatni, ez pedig marad�ktalanul siker�l, m�gpedig �gy, hogy �vsz�zadot �t�vel� ismer�sk�nt k�sz�nthetj�k. Csebutikint, a katonaorvost Csendes L�szl� a Csehovba, a rendez�be �s a sz�n�szi tapasztalatba vetett hit magabiztoss�g�val form�lja egyszer� m�gis j�l m�k�d� eszk�z�kkel. Fedotyik �s Rode hadnagyok szerep�ben Vajda Mil�n �s M�sz�ros M�t� sz�p �s eml�kezetes perceket szereznek, m�gpedig �gy, hogy elker�lik a s�m�kat �s k�pesek k�l�n-k�l�n, mark�nsan elk�l�n�l� jellemeket hozni. Anfisza, az �reg dada szerep�ben Bessenyei Zs�fi sz�p pillanatokkal �rvendezteti meg a nagy�rdem�t, de az igazi kellemes meglepet�s Sata �rp�d �reg szolg�ja, Ferapont. Sata nagyon m�lyr�l j�v� indulatokat k�pes �gy megmutatni, hogy azok igaz�n felsz�nre sem t�rnek, de fesz�lts�g�k ott l�ktet a sz�npad f�l�tt, a kopony�kban.

Ez h�t az a csapat, mely kart karba �ltve indult el a labirintusba, hogy a csehovi l�lek minden zug�t megmutatva felfedezzen sz�munkra egy �j kontinenst, az Anton Pavlovics nev�t, itt az egri sz�nh�z sz�npad�n. N�gy felvon�snyi kalandos ig�zet kalandoroknak �s ny�rspolg�roknak.