A rendez� fontosnak tartja, hogy nem �ll�t�sokat akar az el�ad�sban megfogalmazni, hanem k�rd�seket tesz f�l. A maga m�dj�n pr�b�lja felismerni azokat a t�rt�n�seket, �rz�seket, melyeket �nmaga �t nem �lhetett. Feltett k�rd�seire pedig a l�trej�v� helyzetek, a zen�k �s a t�ncok adnak – nem konkr�t mondatokban megfogalmazhat� – v�laszokat, hanem valamif�le �rz�seket. Valahogy �gy, mint ahogy aki sohasem l�tott m�g tengert, �s v�gre megpillantja azt. Nem tudja megfogalmazni mag�nak sem, amit l�t, de �rzi azt, mert v�gre legal�bb benne van. Ez esetben igaz�n “benne lenni” nem lehet, mert a m�ltba visszamenni nem lehet, de legal�bb vannak eszk�z�k, melyek sokkal l�nyegesebbek a puszta t�nyekn�l, egy t�rt�nelem�r�n�l. Az �rzelmeken, a t�ncokon, az emberi kapcsolatokon kereszt�l – ha nem is mondatokban megfogalmazhat�, de – bizonyos �rtelemben v�laszokat lehet kapni a m�ltunk tenger�b�l f�lmer�l� k�rd�sekre. A munkafolyamat sor�n nem is annyira a v�laszainak a mennyis�ge gyarapodott, hanem az �rdekl�d�se fokoz�dott, ahogyan egyre m�lyebbre mer�ltek alkot�t�rsaival a darabba.
A k�z�ns�g v�rhat� reakci�ir�l sz�lva Szab� M�t� hozz�teszi az eddig elmondottakhoz, hogy az lenne a j�, ha a n�z�k sz�rakozn�nak az el�ad�s sor�n. Ha konkr�t v�laszokat nem is kapn�nak a saj�t m�ltunkb�l el�bukkan� k�rd�seinkre, de elkezden�nek ism�t �rdekl�dni az elm�lt id�k ir�nt, akkor tal�n az el�ad�s seg�ts�g�vel meglelhetik saj�t k�rd�seik v�laszait.
A rendez� v�v�d� v�lem�nye szerint az el�ad�st meg�rteni, meg�rezni annak lesz k�nnyebb, aki meg�lte azokat az id�ket, amelyr�l sz�l. �ppen ez�rt �vakodik att�l, hogy � fogalmazzon meg v�laszokat. Mert a helyzet, a kor groteszks�g�t a legnehezebb, vagy �ppen lehetetlen �tadni annak, aki nem �lte meg azokat az id�ket, azoknak igazi l�nyeg�t, furcsa ellentmond�sait. Legyen sz� b�rmely korszakr�l. Szerencs�s esetben egy-egy j�l megfogott szitu�ci�ban �reztethet�, de a l�nyeg�t csak az �rezheti �t igaz�n, aki �t�lte.
A sz�n�szekkel val� k�z�s munk�r�l �gy tartja, hogy figyelnie kell arra, hogy a j�tsz�k, akik rengeteg eml�kkel, �lm�nnyel rendelkeznek, ne azt j�tssz�k el, amit meg�ltek, hanem azt, amit az el�tt�k volt gener�ci� �lt meg, mert ezt kell tov�bbadniuk a mostani fiataloknak. Szab� M�t� v�lem�nye szerint ennek a sz�npadi megval�s�t�sa nem olyan nagyon neh�z, ink�bb fura jelens�g. Egy mosollyal meg�rti az ember, de az, hogy e m�g�tt a mosoly m�g�tt milyen val�s �rz�sek szunnyadnak, azt nem lehet tudni a k�ls� szeml�l�nek.

A rendez� technikailag tartja l�nyegesen nehezebbnek a produkci�t. Azt szokt�k mondani, hogy a sok sz�veget megtanulni nehezebb, de ez nem �gy van. Szavakkal ugyanis k�nnyebb �s konkr�tabb kifejeznie mag�t az embernek, mint a verbalit�s n�lk�l. �gy v�li, hogy ezt a munk�t �ppen ez�rt nem lehet egyszem�lyes rendez�i munkak�nt �rt�kelni, hiszen egyr�szt ott vannak a j�tsz�t�rsak, a sz�n�szek, akik n�lk�l nem j�het l�tre az el�ad�s, m�sr�szt a csapatnak vannak tov�bbi n�lk�l�zhetetlen tagjai, �gy Gy�ngy�si Tam�s koreogr�fus, a dramaturg Ari Nagy Barbara, a t�rsast�ncokat betan�t� Cortes Sebastian, vagy Melis L�szl�, aki a zenei szerkeszt�sben seg�t. Term�szetesen meg kell eml�teni �. Kiss Pirosk�t, aki a teret teremtette az el�ad�shoz, �s Kovalcsik Anik�t, aki a jelmezek l�trehoz�s�n�l szinte lehetetlen feladatot oldott meg.