A Harlekin B�bsz�nh�z, a Magyar B�bm�v�szek Sz�vets�ge �s a Magyar Sz�nh�zi T�rsas�g m�ly megrend�l�ssel tudatja, hogy hosszantart�, s�lyos betegs�g k�vetkezt�ben 2012. febru�r 18-�n �let�nek 69. �v�ben elhunyt Lengyel P�l, a Harlekin B�bsz�nh�z igazgat�ja, a Magyar B�bm�v�szek Sz�vets�g�nek eln�ke, a Magyar Sz�nh�zi T�rsas�g eln�ks�gi tagja.
A Harlekin B�bsz�nh�z saj�t halottj�nak tekinti. Temet�s�r�l k�s�bb int�zkednek.
 

(forr�s: harlekin.hu)

***

B�CS�

Neh�z elhinni, hogy a f�radhatatlan, a konokul csak a munk�nak �l�, feladatot feladatra halmoz� Lengyel P�lt elvitte az orvul r�t�r� betegs�g.

Hatvankilenc �v�b�l negyvenhetet sz�nh�zcsin�l�k�nt volt jelen a magyar kultur�lis �letben. 1964-ben alap�totta meg a miskolci Man�zs Sz�npadot, amely az akkori nagy amat�r-alternat�v egyetemi egy�ttesek, az Universitas �s a Szegedi Egyetemi Sz�npad mellett a k�s�rletez� sz�nh�z egyik leger�sebb m�helye lett. Amikor a Sz�npadot a politika ellehetetlen�tette, t�rsulata egy r�sz�vel egy�tt Kaposv�ron tal�lt mened�ket �s kibontakoz�si lehet�s�get. Zs�mb�ki G�bor b�zott benne, els� jelent�s ottani munk�ja (Berzsi�n �s Dideki) nemcsak hivat�sos rendez�i p�ly�j�t ind�totta el, hanem L�z�r Ervinnel kialakul� t�bb �vtizedes alkot�i egy�ttm�k�d�s�t is.

Sz�mos gyerekel�ad�s sz�nre �ll�t�sa ut�n 1981-ben Budapestre szerz�d�tt, s az �llami B�bsz�nh�zban egy �letre elk�telezte mag�t a b�boz�s mellett. Az 1992-ben l�trej�tt Kolibri Sz�nh�z alap�t� tagjak�nt szerepet v�llalt az �j egy�ttes st�lus�nak form�l�s�ban, majd visszat�rt a Budapest B�bsz�nh�zba, ahol t�rsulati tagk�nt, illetve vend�gk�nt hal�l�ig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin B�bsz�nh�z igazgat�ja.

Csaknem minden b�bsz�nh�zban dolgozott, s el�ad�sait sz�mos hazai �s k�lf�ldi fesztiv�lon d�jazt�k. Munk�ss�g�ban jelent�s helyet foglalnak el azok az el�ad�sok, amelyek a b�b m�faj�t igyekeztek a feln�tt n�z�k sz�m�ra is elfogadott� tenni. K�zben eml�kezetes sz�nh�zi el�ad�sok is f�z�dnek nev�hez, mint p�ld�ul Hamvai Korn�l els� sz�npadi bemutatkoz�sa, a M�rton partjelz� f�zik (1998, Merlin Sz�nh�z).

Rendez�i munk�j�val egyenrang�an fontosnak tekinthet� a pedag�giai. Egyik vezet� tan�ra volt a Sz�nh�z �s Filmm�v�szeti Egyetem els� b�bsz�n�sz oszt�ly�nak (1995-99). Sz�mos tanfolyamon tan�tott amat�r sz�nh�zi �s b�bsz�nh�zi rendez�ket hat�ron innen �s t�l, illetve rendszeresen zs�rizett Balassagyarmaton, Ad�cson, a kaposv�ri Gyereksz�nh�zi Bienn�l�n, a kecskem�ti, a b�k�scsabai, a p�csi, a kolozsv�ri �s m�s b�bsz�nh�zi fesztiv�lokon.

1997 �ta a B�bm�v�szek Sz�vets�g�nek eln�kek�nt is igen sokat tett e szakma elismertet�s��rt, rangj�nak n�vel�s��rt. Mint a Magyar Sz�nh�zi T�rsas�g vezet�s�g�nek tagja, egyszerre k�pviselte a b�bos szakma �rdekeit �s �llt ki a magyar sz�nh�zi �let probl�m�i szakmai kezel�s�nek �gye mellett.

Munk�ss�g�t hivatalosan t�bbek k�z�tt Blattner G�za-d�jjal (2003), valamint a Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend lovagkeresztj�vel (2010) ismert�k el.

M�r betegen k�sz�lt egy Liszt Ferenc zen�j�re tervezett el�ad�sra, �m ennek bemutat�j�ra m�r nem ker�lhet sor.

N�nay Istv�n

(forr�s: nol.hu)