Ilyen alkot�, �sszefog�, h�rt viv�, el-elt�volod�, de mindig visszat�r� �s jelen l�v� m�v�sz a Harangoz�-d�jas Barta D�ra, aki nem balett-t�ncos csup�n, hanem olyan valaki, aki a t�nc, a muzsika r�v�n k�pes a gy�ny�rk�dtet�s mellett k�z�ss�get alkotni, k�z�ns�get �s �j m�v�szgener�ci�kat nevelni. A vil�gh�r�, Juronics Tam�s vezette Szegedi Kort�rs Balett vezet� t�ncosa, ahol remekebbn�l remekebb darabokban l�p est�r�l est�re sz�npadra, �m Eger m�gis megmaradt b�zisnak �s sz�v�gynek a sz�m�ra. Sz�l�v�ros�ban t�bb mint t�z esztendeje m�k�dteti Mirk�czki Zit�val k�z�sen a P�dium T�nc- �s Balettiskol�t, ahol megpr�b�lja megtan�tani, “l�nyainak”, mit jelent a t�nc, a mozg�s, a sz�npadi jelenl�t, s hogyan fogalmazhat�k meg a legmagasztosabb gondolatok �s a legm�lyebb �rz�sek a mozdulatok, az emberi testben rejl� kifogyhatatlan lehet�s�gek seg�ts�g�vel. Ahogyan a tan�t�s folyamata elindult, l�that�v� v�lt sz�m�ra, hogy amit a gyerekek kapnak, azt k�pesek lesznek tov�bb is adni, �gy az iskola n�vend�keib�l hamarosan megalakult az Egri Fesztiv�l Balett egy�ttese, term�szetesen Barta D�ra vezet�s�vel. �s val�ban, a t�nciskola neveltjeib�l, szinte egyik pillanatr�l a m�sikra v�lt igazi, a sz� legnemesebb �s leger�sebb �rtelm�ben vett egy�ttes. Itt nem aranyos csetl�s-botl�sr�l van sz�, hanem val�ban �t�lt, technikailag hib�tlanul megval�s�tott igazi “feln�tt” el�ad�sokr�l, melyekhez a koreogr�fi�t minden esetben az egy�ttesvezet� k�sz�ti, B. K�csor Zsuzsa zenei dramaturg k�zrem�k�d�s�vel. Barta D�ra olyan �ton j�r t�ncosaival, mely a magyar �s a vil�g t�ncm�v�szet�nek tal�n legprogressz�vebb vonulat�hoz tartozik, m�gis egy�ni �s k�l�nleges �zeket kever produkci�iba, k�sz�nhet�en r�szben annak a szellemi, t�ncos k�zegnek, melyb�l indult, s melyet v�gigj�rt eddigi p�lyafut�s�n, �s a kifogyhatatlan energi�t �s inspir�ci�t ad� t�ncosainak, akik fiatals�guk, gyermeks�g�k minden �szintes�g�vel k�pesek �t�lni �s �tadni mindazt, amit a koreogr�fus elk�pzel. Remek el�ad�saik k�z�l is kiemelkedik az az este, melyet Varnus Xaverral k�z�sen rendeztek Angyalok h�bor�ja c�mmel Bach muzsik�j�ra. A fantasztikus orgonista fenegyerek �s a fiatal t�ncegy�ttes egyenrang� felekk�nt egys�ges eg�szet �s remeket alkottak. Nem v�letlen h�t, hogy Juronics Tam�s is k�z�s munk�ra h�vta az egrieket, s a Szegedi Kort�rs Balett �s az Egri Fesztiv�l Balett k�z�s produkci�jak�nt l�tre j�tt az az�ta hatalmas hazai �s nemzetk�zi sikereket meg�lt m�, Mozart Requiemj�nek t�ncos �jrafogalmaz�sa. Ez az egy�tt munk�lkod�s azonban nem csak ebben az egy esetben �rhet� tetten, hisz az egri ny�r sz�nes programsorozat�ban �vr�l �vre kiemelked� helyet foglal el az a k�t t�ncos h�t, amikor Barta �s Juronics szervez�s�ben a L�ceum udvar�n rendezik meg az Erlau T�ncfesztiv�lt, melyre a hazai t�ncsz�nh�zak legjobb produkci�i kapnak megh�v�st. Az egri t�nc�nnep gerinc�t a Szegedi Kort�rs Balett el�ad�sai, f�nypontj�t pedig term�szetesen az Egri Fesztiv�l Balett leg�jabb Barta D�ra-koreogr�fi�j�nak bemutat�ja adja. �gy volt ez 2004 nyar�n is, amikor az egy�ttes valami eg�szen k�l�nleges, az eddigiekt�l elt�r� nagyon fontos �s m�ly darabbal, Schubert A hal�l �s a l�nyka c�m� m�v�nek t�ncba�lmod�s�val lepte meg k�z�ns�g�t. Barta D�ra err�l a koreogr�fi�j�r�l sz�lva elmondta, hogy �ppen a t�ma, a hal�l �s a j�tsz�k, a gyerekek miatt az volt a c�lja hogy mag�t a t�ncel�ad�st �s a gondolatokat is f�lszabad�tsa a zene al�l. Csak ritk�n �rintette a legm�lyebb pontokat. Ink�bb ellen akart �llni a zen�nek �s a t�rt�netnek egyar�nt. Az elk�pzel�s remek�l val�sult meg a sz�npadon, n�vend�kei tolm�csol�s�ban. Bizony�totta ezt a bemutat� sikere is �s az a k�zelm�ltban elnyert koreogr�fusi d�j is, melyet ez�rt a munk�j��rt �t�ltek oda Barta D�r�nak a Zalaegerszegen rendezett Orsz�gos T�ncj�t�k Fesztiv�lon.