Ilyen alkotó, összefogó, hírt vivő, el-eltávolodó, de mindig visszatérő és jelen lévő művész a Harangozó-díjas Barta Dóra, aki nem balett-táncos csupán, hanem olyan valaki, aki a tánc, a muzsika révén képes a gyönyörködtetés mellett közösséget alkotni, közönséget és új művészgenerációkat nevelni. A világhírű, Juronics Tamás vezette Szegedi Kortárs Balett vezető táncosa, ahol remekebbnél remekebb darabokban lép estéről estére színpadra, ám Eger mégis megmaradt bázisnak és szívügynek a számára. Szülővárosában több mint tíz esztendeje működteti Mirkóczki Zitával közösen a Pódium Tánc- és Balettiskolát, ahol megpróbálja megtanítani, “lányainak”, mit jelent a tánc, a mozgás, a színpadi jelenlét, s hogyan fogalmazhatók meg a legmagasztosabb gondolatok és a legmélyebb érzések a mozdulatok, az emberi testben rejlő kifogyhatatlan lehetőségek segítségével. Ahogyan a tanítás folyamata elindult, láthatóvá vált számára, hogy amit a gyerekek kapnak, azt képesek lesznek tovább is adni, így az iskola növendékeiből hamarosan megalakult az Egri Fesztivál Balett együttese, természetesen Barta Dóra vezetésével. És valóban, a tánciskola neveltjeiből, szinte egyik pillanatról a másikra vált igazi, a szó legnemesebb és legerősebb értelmében vett együttes. Itt nem aranyos csetlés-botlásról van szó, hanem valóban átélt, technikailag hibátlanul megvalósított igazi “felnőtt” előadásokról, melyekhez a koreográfiát minden esetben az együttesvezető készíti, B. Kácsor Zsuzsa zenei dramaturg közreműködésével. Barta Dóra olyan úton jár táncosaival, mely a magyar és a világ táncművészetének talán legprogresszívebb vonulatához tartozik, mégis egyéni és különleges ízeket kever produkcióiba, köszönhetően részben annak a szellemi, táncos közegnek, melyből indult, s melyet végigjárt eddigi pályafutásán, és a kifogyhatatlan energiát és inspirációt adó táncosainak, akik fiatalságuk, gyermekségük minden őszinteségével képesek átélni és átadni mindazt, amit a koreográfus elképzel. Remek előadásaik közül is kiemelkedik az az este, melyet Varnus Xaverral közösen rendeztek Angyalok háborúja címmel Bach muzsikájára. A fantasztikus orgonista fenegyerek és a fiatal táncegyüttes egyenrangú felekként egységes egészet és remeket alkottak. Nem véletlen hát, hogy Juronics Tamás is közös munkára hívta az egrieket, s a Szegedi Kortárs Balett és az Egri Fesztivál Balett közös produkciójaként létre jött az azóta hatalmas hazai és nemzetközi sikereket megélt mű, Mozart Requiemjének táncos újrafogalmazása. Ez az együtt munkálkodás azonban nem csak ebben az egy esetben érhető tetten, hisz az egri nyár színes programsorozatában évről évre kiemelkedő helyet foglal el az a két táncos hét, amikor Barta és Juronics szervezésében a Líceum udvarán rendezik meg az Erlau Táncfesztivált, melyre a hazai táncszínházak legjobb produkciói kapnak meghívást. Az egri táncünnep gerincét a Szegedi Kortárs Balett előadásai, fénypontját pedig természetesen az Egri Fesztivál Balett legújabb Barta Dóra-koreográfiájának bemutatója adja. Így volt ez 2004 nyarán is, amikor az együttes valami egészen különleges, az eddigiektől eltérő nagyon fontos és mély darabbal, Schubert A halál és a lányka című művének táncbaálmodásával lepte meg közönségét. Barta Dóra erről a koreográfiájáról szólva elmondta, hogy éppen a téma, a halál és a játszók, a gyerekek miatt az volt a célja hogy magát a táncelőadást és a gondolatokat is fölszabadítsa a zene alól. Csak ritkán érintette a legmélyebb pontokat. Inkább ellen akart állni a zenének és a történetnek egyaránt. Az elképzelés remekül valósult meg a színpadon, növendékei tolmácsolásában. Bizonyította ezt a bemutató sikere is és az a közelmúltban elnyert koreográfusi díj is, melyet ezért a munkájáért ítéltek oda Barta Dórának a Zalaegerszegen rendezett Országos Táncjáték Fesztiválon.