G�r�g �gy gondolja, hogy az ember �let�ben is vannak tragikus, megoldhatatlannak l�tsz� �lethelyzetek, amiket mindenk�ppen k�vetnie kell egyfajta megtisztul�snak, egyfajta b�nh�d�snek is. �m az egy�ni sors nem szolg�lhat alapul a szerep megform�l�s�hoz. Oidipusz ennek a megtisztul�si, b�nh�d�si folyamatnak egy hatv�nyozottan nehezebb, ki�lezettebb �tj�t j�rja v�gig. A legmagasabb szintt�l a legm�lyebb bugyrokig bej�rja a saj�t �s az emberi sors lajtorj�j�t. K�pes az igaz�n el nem k�vetett b�n�rt is ember m�dra b�nh�dni. Az �kori g�r�g szerz� pedig pontosan, sallangok n�lk�l rajzolja meg ezt az utat, melyr�l let�rni nem szabad. Itt minden sornak, minden sz�nak jelent�s�ge van. Ez�rt az eddigi pr�b�k j� r�sze azzal telt, hogy a rendez� �s a sz�n�szek megpr�b�lt�k f�lfejteni a dr�ma minden sz�l�t. Ez pedig a munkafolyamatnak a legizgalmasabb �s legfontosabb r�sze, melyet nem szabad kihagyni �s nem lehet meg�szni sem. An�lk�l lehetetlen hozz�fogni az alkot�shoz, hogy ne ismern� a sz�n�sz pontosan a figur�t, jellem�t, sors�t, hely�t a cselekm�nyben, azt, hogy a mondatok mi�rt �ppen ott �s �ppen �gy hangoznak el. Hozz�teszi, hogy b�r a sz�n�sz �tl�tja az eg�sz t�rt�netet, ismeri a sorsokat, de az elhangz� szavak m�g�tt ennek a tud�snak nem szabad �rz�dnie, mert akkor igaztalanok, el nem hihet�ek lesznek a mondatok. Szophokl�szn�l minden sornak jelent�s�ge van, nem csak a szavaknak, de a hangs�lyoknak is meg kell tal�lniuk a pontos hely�ket!
Ez az �ll�t�s igaznak t�nik, hisz a besz�lget�s alatt a sz�n�sz �s a rendez� a dr�ma, Oidipusz �s a p�sztor dial�gus�nak egyetlen mondat�r�l kezd el vitatkozni. Melyik sz�ra is kell a hangs�lyt tenni, hiszen az egyik esetben elriasztja a p�sztor Oidipuszt, a m�sik esetben viszont nem, s a cselekm�ny szempontj�b�l melyik megold�s a megfelel�bb, melyik teszi logikuss� a tov�bbi tetteket.