|
Előbb a has, aztán a morál
Ebner (Egres) Béla 2004.09.25. 00:48
Szegvári Menyhért rendezi a Gárdonyi Géza Színház első bemutatóját, a Legyetek jók, ha tudtok című zenés darabot, melyet Vajda Katalin írt magyar színpadra, a versek Fábry Péter munkái, a zenét pedig Gerendás Péter szerezte.
A rendezővel beszélgettünk a készülő előadásról.
– Új mű született az alkotói négyes keze alatt?
– Ennek a darabnak már kétféle feldolgozása is ment az országban, egyik ez a Vajda Katalin féle változat. Én az eddigiekhez képest azt szerettem volna, hogy hogy egy kicsit musicalesebb legyen a mi produkciónk, ezért kértük föl Fábryt és Gerendást alkotótársnak. Ezen kívül át is írtuk-szerkesztettük a darabot, ilyen szempontból mindenképpen valami új született, születik.
– Várhatja-e azt a néző, hogy az ismert filmfeldolgozásnak egyfajta leképezésével találkozik?
– Részben semmi köze a kettőnek egymáshoz, másrészt viszont a történet egy bizonyos része az, ami a filmben is volt, egy nagy részét kihagytuk, és a harmadik összetevő Vajda Katalin találmánya, ahogyan ő ezt az egészet színpadra képzelte. Olyan keretbe foglalta ugyanis a történetet, melyben ez a játék tulajdonképpen visszaemlékezés. Gyakorlatilag a história végével kezdi és ott is fejezi be.
– A munkafolyamat végéhez közeledve milyen érzések kavarognak Önben?
Mindennap újdonságok érnek. Egyrészt zeneileg, másrészt technikailag. Jelenleg még annyira benne vagyunk a folyamatban, hogy nem tudom, hol tartunk, de mindenesetre haladunk. Aki ismeri a filmet, az tudja, hogy ez egy kedves történet arról, hogy a hit illetve a megélt élet nem mindig passzol egymáshoz. Tolvaj is lehet jó Istenhívő, mert meg kell neki élni valahogy, valamiből. Ráadásul, ha ez kisgyerekekkel történik, akkor ők nagyon érdekesen élik meg ezt a kettős világot. Egyiket mely az erkölcsöt kéri tőlük számon és a másikat, amiben viszont szeretnének egy darab kenyérhez jutni. Itt tudom Brechtet idézni, aki szerint előbb a has jön, aztán a morál.
– Visszatérve a zenére, felcsendülnek-e a filmből ismert dallamok?
– Nem, hisz ez egy egészen új és egyedi alkotás. Ugyanúgy nem autentikus muzsika, ahogyan a filmé sem az. Gerendás Péter hangzásvilága, stílusa határozza meg ezeket a dalokat. Bizonyos értelemben alkalmazott zene, amit “rendeltünk” tőle, másrést pedig az ő szíve szerinti muzsika, mi természetesen modern, mai zene.
– Mi volt az az alapvető izgalom, mely efelé a darab felé vitte Önt?
– Régen foglalkoztat az a kérdés, hogy miért van az, hogy már gyerekkoromban elfordultam az egyháztól? A szentté avatott Néri Fülöp történetéről van szó, aki szerencsétlen, árva, kitaszított gyerekekkel foglalkozott. Nekik népszerűen adta elő azt a dolgot, amit Isten mond. Ez pedig sokkal nagyobb hatással volt a gyerekekre, mint amikor a bigott katolikusok kinyilatkoztatják, hogyan kell élni. Fülöp hülyéskedett, focizott a srácokkal, uram bocsá, még káromkodott is. Lehozta Istent, a hitet ezek közé a kölykök közé. De tovább is mehetünk! Nem csak Istent, nem csak a hitet, de az emberséget hozta le közéjük, mert ha Istenről beszélünk, akkor emberről beszélünk!
| |
