| | ___FRISSVOLT : Évadnyitó társulati ülés: az újabb száz év kezdete |
Évadnyitó társulati ülés: az újabb száz év kezdete
gg 2004.08.28. 10:52
Meghitt ünneplés helyszíne volt pénteken este az egri Gárdonyi Géza Színház. A teátrum elmúlt száz esztendejére emlékeztek a volt és jelenlegi társulati tagok.
Egykori igazgatók, Szikora János, Gali László és Beke Sándor visszaemlékezéseit és Csizmadia Tibor igazgató-főrendező gondolatait hallgatták meg a nézőtéren helyet foglalók, akik egyben az egri színjátszás küzdelmes évtizedeinek is tanúi voltak.
A jubileumra egy különleges filmet forgatott Pilisy Csenge újságíró és Nagy Ferenc operatőr. Kiderült, hogy a Heves Megyei Levéltár, az egri Dobó István Vármúzeum és Pilisy Elemér fotóriporter üvegnegatív-gyűjteménye olyan felbecsülhetetlen kincseket rejt, amelyekről eddig nem szerezhettünk benyomásokat.
Páratlanul gazdag szellemi hagyomány tárult fel azonban a színpadon is, hiszen az ünneplő társulat ide szólította a nagy elődöket, valamint olyanok is ízelítőt adhattak művészetükből, akik már nem Egerben játszanak, de jó szívvel gondolnak vissza az itt töltött évekre.
Az ünnepi társulati ülés hagyományos módon előbb a megyei elnök Sós Tamás, illetve a város polgármestere, dr. Nagy Imre köszöntőjével indult, majd Csizmadia Tibor színidirektor üdvözölte társulatát és a százéves jubileumot.
A műsor Kőrösi Zoltán külön erre az alkalomra írt 200 év című vidám jelenetével folytatódott, amelyet Kaszás Gergő, Mészáros Máté, Nagy András és Pálfi Zoltán (képünkön) adott elő. /A történet egy színházi büfében két néző Hacsek és Sajó-szerű évődése után meglepő fordulatot vett: Dobó István várkapitány (Pálfi Zoltán) és Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írója (Nagy András) tűnt fel a bárszéken, majd a Kaszás Gergő alakította néző látomása nyomán felsejlett az egri színjátszás eljövendő évszázada./
Ezt követően Aldobolyi Nagy György játszotta szerzeményeit, majd válogatás következett a Charley nénje, a La Mancha lovagja, a Mária főhadnagy, a Csókos asszony, a Piaf és a Valahol Európában című nagysikerű egri előadások dalaiból Bókai Mária, Dimanopulu Afrodité, Nádasy Erika, Csendes László, Baráth Zoltán és Megyeri Zoltán előadásában. Marik Erzsébet és Nagy Zoltán zongorán kísérte a művészeket.
Győrváry János nyugalmazott színművész Ady Endre A grófi szérűn című versét szavalta el.
Szikora János derűs hangulatú visszaemlékezése után egykori bábszínházi sikert megörökítő filmfelvétel pergett, majd a Harlekin Bábszínház társulata mutatott be két jelenetet az elmúlt évadban sikerrel játszott A kis kéményseprő című báboperából. Az Erdélyben rendező Gali László üzenetét videofelvétel közvetítette az egybegyűlteknek. Az Egri Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese nem kevés öniróniával Mozart: Falusi muzsikusok című művét választotta az évfordulóra.
A szünet után az Egri Fesztivál Balett társulata az idei Erlau Fesztiválon bemutatott Schubert zenéjére kitalált A Halál és a Lányka című Barta Dóra-koreográfiát táncolta.
A fent említett emlékfilm különleges fényképes és mozgóképes dokumentumokat sorakoztatva érzékeltette a hajdani színházi hangulatot, a város mindennapjait. A moziban az emlékezők között megszólalt Győrváry János színművész, aki felidézte a befogadó színház időszakát, a miskolci és az egri teátrum egyesítésének szomorú pillanatait és az önálló egri színjátszás újjászületését. Színigazgatók vallottak a megmaradás nehézségeiről és a nagyszerű egri közönségről, amely mindig kiemelkedő figyelemmel és tisztelettel tekintett színészeire. Kiss Sándor, volt ügyvezető igazgató az önállósulás nehézségeit idézte fel, az akkori (80-as évek közepe) döntések politikai hátterébe engedve bepillantást.
A vetítést követően Beke Sándor rendező, korábbi színidirektor lépett a lámpák fényébe, hogy a színházépület tervezésének, felújításának és bővítésének történetét megossza hallgatóságával. Mint mondta, kockázatosnak, de igen sikeresnek tartja ma is azt az évadot, amelyet a színművészek “házon kívül” töltöttek a Művészetek Háza (akkori nevén Ifjúsági Ház) Széchenyi utcai és a Megyei Művelődési Központ Knézich Károly utcai épületében.
Beke Sándor visszatekintése után könnyed, szórakoztató percek következtek: Anger Zsolt rögtönzött jelenete a műszaki dolgozókkal vidámságot csempészett a nézők szívébe: a színházi emberek önmaguknak tartottak tükröt. Nézőik humoros jelenetté szelidített küzdelmeiken derülhettek.
Csizmadia Tibor igazgató zárszava után a színháziak közösen énekelték el a Művészhimnuszt, majd felszelték a 100 év tiszteletére készült habostortát.
| |
