|
STÚDIÓSZÍNPAD
Szabó István: Édes Emma, drága Böbe
2004.08.10. 23:50
 Szabó István forgatókönyve alapján színpadra írta: Edith Koerber
Tervezett bemutató: ELMARAD
Részlet a szövegkönyvből:
„MÁRIA - Nézd, én felvidéki vagyok, szlovák iskolába jártam. Visszacsatolták Kassát a magyarok, emlékszem Horthyra, ahogy ült a lován. Érettségizni már magyarul kellett. Újra megtanulni azt a rengeteg kifejezést, élettanból, fizikából - magyarul – képzelheted. Német szakos tanár lettem. Feljöttünk Pestre a háború után, befejeztem az egyetemet, tanítani kezdtem a németet.
SZABÓ ISTVÁN filmrendező (Kép: www.deutsches-filmhaus.de)
Akkor jött a Sztálin rezsim, kötelező lett az orosz. Beraktak minket tanfolyamokra, és hidd el nekem, ugyanúgy mint most, előző nap tanultam, amit másnap tanítanom kellett.
(mindeketten egyszerre idézik Tatjána levelét Anyeginhez)
“Já kvám písu, csivo zse bolje?
Sto já mágu jiscso szkázáty?
Tyipjer já znáju vásej volje
Minyá prizrényem nákázáty.
No vuj k mojej nyesásztnáj dolje
Vuj nye ásztávítye minyá.”
Először rettenetes volt, aztán megszoktam. Te is megszokod majd, ez egy ilyen ország. Mit tegyünk? Változik a politika, változik a nyelv, amit tanítani kell. Még a tudás is változik. Gondolj bele, a történelem tanárok mit kínlódhatnak: “Mától kezdve minden másképpen volt.” Nekem ez most jó, gondoltam megtanulok olcsón angolul… Nézd, milyen gyönyörű ez a város. Néha ácsorgok itt, a Dunaparton, és arra gondolok, milyen szerencsém van, hogy én ezt minden nap láthatom.
Itt a villamosom…
(Mária elmegy)”
| |
