|
Ivócs Fanni - Rozi
(Pomádé király új ruhája)
Ebner (Egres) Béla 2004.08.08. 14:58
 –Elmondhatjuk, hogy neked komoly színházi múltad van!
–Igen, hisz először a János vitézben szerepeltem, aztán jött az Eger kis csillagai, majd a színházban több darabban is közreműködtem, többek között a My Fair Ladyben, most pedig itt van a Pomádé király új ruhája.
–Válogatás útján kerültél a produkcióba, vagy már hívtak?
–Őszintén szólva az Eger kis csillagai után Venczel Valentin már mondta, hogy mindenképpen szeretne látni a darabban, aztán amikor a színházban próbáltam és játszottam akkor is többször elmondta, hogy jöjjek. Ennek pedig nem lehetett meg nem is akartam ellenállni.
– Hogy érzed magad ebben a próbafolyamatban?
– Ma jöttünk ki először igazán az Érsek kertbe, és most szembesültünk először a színpaddal, így vannak még bennem bizonytalanságok, mert kicsit még zavaros az összkép, de ez a hátralévő időben kitisztul majd, és úgy érzem jó előadásnak leszünk a részesei.
– Nagy különbség van próbatermi próbák és a színpadi próbák között?
– Egészen más érzés. Főleg, ha már a nézőteret is kialakították, az ember még inkább elkezdi érezni azt a felelősséget, hogy ezt közönség előtt kell majd bemutatni. Ezért kicsit más, mint előtte.
– Nehezebb, vagy könnyebb?
– Talán egy kicsit nehezebb, mert egyre jobban megérzi az ember a színpadi létezés súlyát, de mindezért kárpótol az a tudat, hogy megmutathatjuk magunkat, azt amit tudunk, amit tanultunk a próbák alatt.
– A rendezővel, Venczel Valentinnal már sokat dolgoztatok együtt. Milyen vele a közös munkálkodás?
– Az Eger kis csillagai alatt elég jó kapcsolatba kerültünk, persze vannak összezördülések, vannak esetek, amikor nem értünk egyet, de az a jó, hogy mindent meg tudunk beszélni. Olyan vagyok, aki mindig megmondja, ha valami nem tetszik, és ezek után meg tudjuk találni a közös megoldást, kompromisszumot.
– A csapatban te vagy az egyetlen, aki megmondja a véleményét?
– A többiek általában nem nagyon szokták elmondani, ami esetleg bántja őket, inkább rábízzák arra, aki bátrabb, vagy szemtelenebb, hogy majd ő közvetítsen. Én azok közé tartozom, aki ilyen közvetítő szerepet is betölt.
– Az, hogy az egyik főszereplő vagy az azt is jelenti ezek szerint, hogy vezéregyéniség is vagy a csapaton belül?
– Erre igazán nem tudok válaszolni, de azt hiszem azok közé tartozom, akik valamilyen szinten vezetik a többieket.
– Itt nagyon fontos az énektudás. Volt-e vele gondod, volt-e előképzettséged?
– Hudik Margó néni és Kalló Zsolt tanár úr remekül felkészített bennünket és előtte nyolc éven át énektagozatos osztályba jártam, így olyan nagy probléma nem lehet. Ugyan a zeneiskolában inkább népdalokat énekeltem, ezért kicsit nehéz volt átállni a klasszikus éneklésre, de úgy érzem, sikerült.
| 
