|
Játékok Agriában Gmk
Dános László 2004.07.30. 19:11
 Ugye emlékeznek még a gmk-kra? Amikor a diktatúrának, illetve gazdaságpolitikájának réseibe belehullottak a piacgazdaság rég elhaltnak hitt magvai, ott gyökeret vertek és elkezdték tágítani ezeket a repedéseket. Ezen táguló repedések mentén aztán darabjaira hullott az az emberi fogyasztásra alkalmatlan rendszer. Hőskor, melyben az állami vagyont kezdték az egyének használni egyéni céljaik megvalósítására, úgy, hogy az adott cégek sem jártak rosszul. Talán csak maga az állam, maga az ország vesztett az üzleten, mert a negyvenévnyi kótyavetyéből, az eszme által irányított gazdaságban még meglévő kicsi vagyon vándorolt magánzsebekbe. Kicsi részt a géemkázó melósokéba, nagyobb részt a lehetőséget megteremtő, biztosító éppen aktuális vezetőkébe.
Most, 2004 nyarán, Egerben óhatatlanul hasonló tendenciákat kell látnunk a kultúra területén, hisz ugyan az egész nyár telis-teli van rendezvényekkel, a színházi előadásoktól a zenei eseményekig. Fesztivál ölelkezik fesztivállal, szinte követhetetlen az események sora. Ennek pedig örülnünk kell, mert látszólag pezsgő kulturális élet tartja izzásban Eger életét. Ha azonban kicsit jobban odafigyelünk az eseményekre, láthatjuk, hogy a programok mögött ott állnak a még megpumpolható szponzorok, a ma istenként tisztelt és imádott pályázatok illetve pályázati pénzek és persze ott állnak a támogatások, melyek a város, a megye büdzséjéből kerülnek a kultúra terített vagy terítetlen asztalára. Egyetlen dologgal nem találkoznak ezek az események. A közönséggel. Pedig optimális esetben azt gondolná az ember, hogy az a legfontosabb egy-egy ilyen rendezvény létrehívásakor.
Egerben rég nem a közönségnek, a közönségért születnek a különböző produkciók! A kultúra – tudjuk – árucikk. Meg is kell tudni termelni és el is kell tudni adni, már ha van rá fizetőképes kereslet.
Az egri nyár produkciói különböző gazdasági érdekcsoportok kezében, szervezésében vannak. Ezen érdekcsoportok pedig igen drága kiszorítósdit játszanak egymással.
Új, bármilyen jó ötlettel érkezőnek pedig nincs helye, ezen a tenyérnyi piacon. Évről évre az győz, akinek éppen sikerül olyan előadást alkotni vagy hozni a városba, ami népszerű lehet a közönség körében. Ez pedig attól függ, ki tud több pénzt összekoldulni, saját elképzeléseinek megvalósítására. Mert bizony egyre szűkül a potenciális vevőkör rétegnek a vastagsága és szilárdsága. Százszor is meggondolja az ember, melyik produkcióra vált jegyet, főleg, ha egy időben több helyszínen is folynak hasonló események. Így aztán gyakran előfordul, hogy nagy városi, megyei támogatásban részesülő produkciók futnak üres széksorok előtt, míg mások, telt házakat vonzanak. Természetesen lehetne ezeket az eseményeket koordinálni, mederbe terelni a kultúra szanaszét futó vizeinek patakjait, ereit, úgy, hogy ne csak a szervezők zsebe teljen, de a néző és a város is profitálhasson belőle. Mert ennyi színházi est, ennyi koncert és fesztivál mellett Egernek virágzó kulturális fővárossá kellett volna már rég lennie. De ami itt folyik rendezetlen, koncepciótlan, csak önös érdekeket figyelembe vevő pazarlás. Pazarlása mind a művészi tehetségnek, mind a kultúrára szánt pénzeknek és – ez a legnagyobb baj – elkótyavetyélése Eger lehetőségeinek.
Mert a város jelenét és jövőjét egyetlen dolog határozhatja meg: az idegenforgalom! Hiába nyerhet valaki három itt töltött éjszakával autót, ha a vár és az egyéb nevezetességek megnézése, vagy a strandon töltött nap fáradalmai után nem talál magának a mégoly nagy választékból olyan kulturális eseményt, melyet elérhető áron megtekinthet. S hiába talál, ha ebben a városban egy-egy esti rendezvény után nem lelhet olyan helyre, ahol egy pohár jó(!) egri bor mellett elbeszélgethet, vagy finom falatokkal csillapíthatja teste éhét, ha már a lélek föltöltekezett valamely szellemi mannával.
Egerben egyelőre ez van. Játékok Agriában Gmk. Vagyis Játékok Agriában Gazdasági, művészeti közömbösség, ahelyett, hogy valamiféle Gazdasági, művészeti közösség alakulna ki a város vezetésének önzetlen, jó szándékú, eltántoríthatatlanul következetes irányításával, mely a helyi kultúra és idegenforgalom szekerét ki tudná billenteni abból a kátyúból, mely a helyi lehetőségek göröngyös útján, azok eltékozlásának éppen, hogy nem vendégmarasztaló sarában tartja azt.
| |
