Mes�t j�tszani nem k�nny� feladat. Gyermekek el�tt bemutatkozni, gyermekek figyelm�t lek�tni neh�z, tudja ezt minden gyakorl� sz�l�, aki valaha is megpr�b�lta Piroska �s a farkassal, vagy L�z�r Ervinnel sz�rakoztatni, �lomba ringatni gyermek�t. K�l�n�sen nagy feladat ez akkor, amikor egy n�z�t�rnyi, rajzfilmeken �s sz�m�t�g�pes j�t�kokon feln�v� gyerek figyeli az esem�nyeket, m�ghozz� term�szetes k�rnyezetben. A j� alapanyagon k�v�l – mely alapvet�s – az lehet a megold�s, hogy val�ban j�, kipr�b�lt sz�n�szek legyenek, akik megjelen�tik a figur�kat. Csizmadia Tibor, a G�rdonyi G�za Sz�nh�z igazgat�ja, az el�ad�s rendez�je ez�rt �gy v�logatott sz�n�szei k�z�l, hogy megfeleljenek ezeknek a krit�riumoknak. H�rom, Egerben roppant n�pszer� �s tehets�ges sz�n�szn� Dimanopulu Afrodit�, Fekete Gy�rgyi �s N�dasy Erika mellett Tunyogi P�tert �s Safranek K�rolyt l�thatta a gyermekk�z�ns�g, amint megjelen�tik az – ahogy egy igazi mes�hez illik – emberjellem� �llat- vagy tudj’ Isten, milyen figur�kat. A nagy tapasztalattal rendelkez� aktorok mellett a c�mszerepet egy olyan fiatal sz�n�sz, Vajda Mil�n j�tszotta, akit a feln�tt- �s gyermekk�z�ns�g egyar�nt megszeretett remek karakteralak�t�sai r�v�n az �vad sor�n. �sszefogott, izgalmas, remek �tletekkel gazdag�tott produkci� sz�letett az �rsekkert f�i alatt, b�r a term�szeti k�rnyezetet m�g ink�bb ki- �s felhaszn�lhatta volna a rendez�. Az �l� zene, a hangeffektusok m�g ink�bb megemelt�k az el�ad�st.

B�rmilyen j� el�ad�s is A F�l�l�ny, szolg�l tanuls�gokkal. Ha nem is interakt�v produkci�, de testk�zelben j�tsz�dik �s be kell l�tnunk, hogy ennek a testk�zeli j�tsz�snak vannak h�tul�t�i. A gyerekek nem k�pesek manaps�g megfelel� �nuralmat �s tiszteletet tan�s�tani a sz�nh�z �s a j�tsz�k ir�nt, ami bizony neh�z, gyakran megoldhatatlan feladat el� �ll�tja a sz�n�szt. Ekkor pedig m�r csak a t�l�l�s �s nem az �tad�s v�gya az, ami motiv�lja a j�tsz�kat.

G�mb�c �r

Az egri sz�nj�tsz�s ismer�i, szeret�i �gy gondolt�k, ha Vall� P�ter – akinek a nev�hez az itteni ny�ri sz�nj�tsz�s legszebb id�szaka kapcsol�dik –, visszat�r rendezni Egerbe, akkor csoda fog t�rt�nni a Kis Dob� t�ren. Ugyan a csodav�r� hangulat m�r a darabv�laszt�skor lohadni l�tszott, m�gis ez az �rz�s motozott a fejekben, amikor helyet keresett a publikum a vend�gl�k asztalai mellett vagy a sz�ksorokban, ahol a legnagyobb j�indulattal sem �ll�that�, hogy verekedtek volna a helyek�rt. Azt�n a csodav�r�sb�l az id� haladt�val egyre ink�bb v�gev�r�s-hangulat alakult. Szerencs�snek voltak mondhat�k azok, akik nem v�llalt�k a m��lvez�s �s a vacsor�z�s p�rhuzamos megpr�b�ltat�sait �s k�nny� sz�vvel v�laszthatt�k a sz�netben azt, hogy haza menjenek �s desszertet odahagyva-feledve ink�bb a telev�zi� el�tt, focimeccs n�z�ssel �s dobozb�l val� s�riv�ssal m�lass�k az id�t. �gy legal�bb feler�szben eml�kezetes est�vel aj�nd�kozt�k meg magukat.

Mert ami id�n sz�nj�tsz�s c�men a v�ros gy�ngyszem-ter�n folyt, az legf�ljebb sz�gyenletess�ge ok�n volt eml�kezetes.

Nagy siker volt tavaly a L�ceum udvar�n, gondolhatta h�t a sz�nh�z vezet�se, id�n sem lesz ez m�sk�nt, hisz a f�szerepl�k most is remekek, a zenekar, a Budapest Klezmer Band id�n sem muzsik�l gyeng�bben, az el�ad�s j�, mi�rt ne ism�telhetn�nk id�n meg az elm�lt �v siker�t? Val�ban, mindezek az er�nyek nem sz�ntek meg l�tezni egy esztend� alatt, s�t bizonyos szempontb�l m�g javult is a produkci�. Az elm�lt �vin�l �rettebb, �tgondoltabb �s koncepci�zusabb el�ad�s ker�lt a L�ceum k�z�ns�ge el�. B�res Attila, a Heged�s a h�ztet�n rendez�je a fel�j�t�s sor�n meg�rizte az produkci� er�nyeit, �sszefogotts�g�t, m�lys�g�t, s�t igyekezett – tal�n kicsit direkt, �m hat�sos eszk�z�kkel – m�g nagyobb hangs�lyt adni annak, ami f�l�tt n�ha m�g ennek a darabnak a kapcs�n is hajlamosak vagyunk szemles�tve �tsiklani. Ez pedig nem m�s, mint a zsid��ld�z�s, a holokauszt m�ig hull�mz� trag�di�ja. A darab term�szetesen adja ezt a lehet�s�get, csak az a k�rd�s, ki milyen m�lys�gig hajland� �s k�pes ezt a vonalat hangs�lyozni. Pedig mi m�s lehetne az, ami fontos lehet a t�rt�netben, ha nem ez! A L�ceum sz�npad�n nem zsid�k �s “nemzsid�k”, hanem emberek, sorsok jelentek meg. Olyanok, akikkel, amilyenekkel ma is, mindennapjainkban tal�lkozunk �s szembes�l�nk. Eszm�k, kult�r�k, vall�sok k�l�nb�z�s�ge, hit �s hitetlens�g egym�s mellett val� l�te hat�rozza meg tudatunkat, l�t�sm�dunkat. Az, hogy honnan �rkezt�nk, eleve elrendeli vil�gl�t�sunkat. Az ilyen darabok pedig, melyek felnyitj�k szem�nket, az�rt fontosak, mert r��bresztenek, hogy rengeteg �t van, melyen az embereket vezeti sorsuk. Sokf�le Isten l�tezik, amit im�dunk �s k�vet�nk, s ezen bel�l is ki-ki m�sk�nt viszonyul Isten�hez vagy �ppen ahhoz, hogy nem ismer el maga f�l�tt semmif�le f�ntebb val�t. Ett�l m�g mindannyian emberek, gyarl�k �s m�gis k�l�nlegesek vagyunk. Ezzel pedig egy�tt �ln�nk k�teless�g�nk – lenne. Ennek persze felt�tele, hogy ne csak sablonokban ismerj�k meg egym�st, hanem t�rt�nelmi, filoz�fiai, szellemi t�vlatokban. A Heged�s a h�ztet�n egri el�ad�sai ehhez a megismer�shez vitt�k k�zelebb mindazokat, akik most el�sz�r, vagy a tavalyi �lm�ny ut�n ism�t elj�ttek a L�ceumba, hogy meg�rezz�k Tevje, a tejesember (Haumann P�ter), a feles�ge Golde (Moln�r Piroska), l�nyaik: Cejtel (Boz� Andrea), H�del (B�r� Eszter/Iv�dy Erika), Chava (Papp Gabi), Percsik, a forradalm�r di�k (G�r�g L�szl�), M�tel Kamzojl, a szab� (M�sz�ros M�t�) vagy Fegyka, az idegen katona (G�l Krist�f) �s a t�bbi anatevkai sorsa m�g�tt mindazt az el��t�letekb�l, gy�l�letb�l �s persze szeretetb�l f�lhalmozott terhet, amit magunkkal cipel�nk �vsz�zadok �ta, csak�gy mint a kitelep�tett, elhurcolt zsid�k milli�i cipelt�k h�tukon batyujukban a hal�lba indul�k t�l�l�sbe vetett hit�t.

J�zus Krisztus Szuperszt�r

Ugyan nem az Agria Ny�ri J�t�kok r�szek�nt, de mindenk�ppen az egri sz�nh�zi ny�r kiemelked� esem�nyek�nt hozta a L�ceum udvar�ra a Webber–Rice szerz�p�ros csod�latos rock oper�j�t a J�zus Krisztus Szuperszt�rt az Agria J�t�kok Kft. R�gi ad�ss�g t�rleszt�d�tt ezzel, hisz ez a m�, mely a Webber-klasszikusok m�ig legsiker�ltebb darabja, m�r r�g el kellett volna, hogy �rkezzen a v�rosba. Voltak ugyanis olyan el�k�pek, melyek szinte k�vetelt�k, mert megalapozt�k a Szuperszt�r itteni bemutat�j�t. Eml�ts�k csak ugyanezen szerz�p�ros J�zsef �s a sz�nes sz�lesv�szn� �lomkab�t c�m� m�v�nek siker�t, Tolcsvay L�szl� oper�j�t, a M�ria evang�lium�t, de ebbe a sorba tartozik a valaha volt k�sz�nh�zi Godspell-bemutat� is. Ilyen el�zm�nyekkel szinte lehetetlen �s v�tek kiker�lni a legnagyobbat, a J�zus Krisztus Szuperszt�rt. Amit a sz�nh�z elmulasztott, megtette az Agria J�t�kok Kft. a Musical Sz�nh�zzal k�z�s produkci�ban. Term�szetesen ez az a m�, melyet csak akkor szabad el�adni, ha ahhoz a felt�telek megteremthet�k. A helysz�n, a hang- �s vil�g�t�stechnika, t�ncosok, koncepci�zus rendez� �s term�szetesen olyan sz�n�sz-�nekesek, akik k�pesek el�nekelni, -j�tszani a helyenk�nt roppant neh�z Webber-dalokat, bibliai szerepeket. Nos ebben az el�ad�sban gyakorlatilag minden felt�tel teljes�lt, s�t Moln�r L�szl� rendez� finom eszk�z�kkel volt k�pes arra, hogy az opera k�l�nleges l�t�sm�dj�t visszaadja. K�t ember, k�t tragikus sors, k�t �sszefon�d� �let, J�zus �s J�d�s �j �rtelmez�st nyert kapcsolata az, mely vezeti a j�l ismert t�rt�netet. Teszi ezt �gy, hogy nem s�rti az �j testamentum szents�g�t, m�gis emberi k�zels�gbe hozza az ember fi�t, de az ezerszer �tkozott �rul�t is.

Lehet, hogy eleinte a dallamokra az sz�mtalanszor hallott angol sz�veg ugrik be a n�z�k agy�ba, de Mikl�s Tibor magyar�t�sa hamarosan �tveszi ezt a helyet az agyakban, melyhez nagyban hozz�j�rulnak az �nekesek, akik �letre keltik a figur�kat. Fekete P�l J�zusa �ppen olyan, amilyennek Andrew Lloyd Webber meg�lmodhatta: visszafogott, t�pel�d�, nagyon emberi alak, Makrai P�l, az igazi �srocker �s -musicalista k�l�nleges, �j megk�zel�t�st ad J�d�s alakj�nak, �s remek�l �nekel. Tunyogi Bernadett M�ria Magdoln�ja kicsit nehezen bontakozik ki Yvonne Ellyman szor�t�s�b�l, aki m�r a londoni �sbemutat�n �s a h�res Norman Jewison-filmben is �nekelte ezt a szerepet, de v�g�l r�lel saj�t hangj�ra. Pil�tusk�nt K�lloy Moln�r P�ter nehezen birk�zik a feladattal, sem hangban, sem megform�l�sban nem igaz�n tal�lnak egym�sra � �s a szerep, m�g Farag� Andr�s Her�dese telital�lat, csak�gy mint Varga Lajos Annasa. K�l�nleges �s kellemes meglepet�s, hogy van egy olyan hang mely remek�l sz�l �s van egy olyan szem�lyis�g, m�gpedig Serb�n Attil��, lend�letesen �s invenci�zusan form�lja meg Simon figur�j�t. De szentelj�nk k�l�n teret annak a k�t sz�n�sznek, akik az egri sz�neket k�pviselt�k az el�ad�sban. H�se Csaba P�terk�nt l�p sz�nre �s mindv�gig biztos pontja a produkci�nak, M�ria Magdoln�val �nekelt duettje pedig remekl�s. Az igazi megm�rettet�s azonban V�k� J�nosra v�rt, aki Kajaf�st �nekelte. Ez az szerep, egyed�l�ll� a zeneirodalomban. Ilyen m�ly hangot se azel�tt, se az�ta nem �rtak le, mint a Szuperszt�r ezen szerep�ben. V�k� azonban b�tran �s magabiztosan birk�zik meg a hanggal, eg�szen k�l�nleges �lm�nyt ny�jtva. Ha hanghordoz�n hallja az ember, akkor is h�tborzongat�, de �l�ben elmondhatatlan �lm�nyt ad.

Eljutott h�t v�gre a J�zus Krisztus Szuperszt�r Egerbe is �s otthonra is lelt a v�rosban, meg�rdemelten. Nem helyi produkci� ugyan, de helyi hangok gazdag�tott�k nem is kis m�rt�kben az el�ad�st. Ha nem is maga a Megv�lt�, de Andrew Lloyd Webber szelleme arkangyalait�l, Tim Rice-t�l �s Mikl�s Tibort�l �vezve lesz�llt a L�ceum udvar�ra egyfajta sz�nh�zi csod�t, megv�lt�st �g�rve.

A ny�rb�l �s a ny�ri produkci�kb�l m�g sok van h�tra. Rem�lj�k, hogy forr� hangulat� est�k v�rnak m�g az egri �s az ide l�togat� k�z�ns�gre.