Nagy Fruzsina (jelmeztervez�): – J� �rz�s volt �gy elkezdeni a Faustot, hogy a rendez� l�tta egy munk�mat, �s eleve azzal sz�l�tott meg, hogy pontosan olyat szeretne itt is l�tni majd a sz�npadon. Ez a megel�legezett bizalom felszabad�tott, b�tran k�s�rletezhettem. K�l�n �r�m volt, hogy a sz�n�szeket is be tudtam vonni a jelmeztervez�s izgalm�ba, hozz�j�rultak kreat�v �tleteikkel a v�geredm�nyhez, m�g akkor is, ha n�melyik mer�sz, sz�rre�lis jelmezben neh�z mozogni a sz�npadon.

Csendes L�szl�: – Nagyon izgalmas, hogy t�bb szerepet j�tszom. Mint sz�nh�zigazgat�t, a mindenkinek �s minden alkalomnak megfelelni akar�s gy�tr�d�se k�s�rt. A Mindenhat� a t�k�letes alkot�s csal�ka hit�ben tetszelg� valaki, az �regdi�kot pedig a „minden mindegy” filoz�fi�ja mozgatja. A buszsof�r az utasok l�tt�n m�r csak annyit gondol: �risten, m�g nyolc �ra...

Nagy Andr�s: – Az �n k�t szerepem �tfedi egym�st (a k�lt�, aki tulajdonk�ppen a darab szerz�je, illetve Wagner). Egy „civil” �s egy sz�nh�zi szerepet kell egym�sra cs�sztatva �s egyszerre j�tszanom. Nem mindennapi kaland sz�n�szk�nt egy szerz�t alak�tanom, aki b�r sz�ndarabot �rt, m�gis a konkr�t sz�npadra l�pve �gy hat, mint elef�nt a porcel�nboltban.

Csan�di Judit (d�szlettervez�): – Meglett ember l�v�n �gy gondoltam, �letem egyik legnagyobb �lm�nye lesz a Fausttal szembes�lni, a m�vet meg�rteni, megfejteni. Azt�n elolvastam, �s rem�nytelen�l porosnak tal�ltam. Ezt k�vet�en hetekig k�zd�ttem vele. Azon a ponton pedig, amikor m�r feladtam a meg�rt�s�t �s az ez�rt val� k�zdelmet is, mag�t�l ny�lt meg el�ttem a sz�veg jelent�se. R��bredtem, hogy a Faust r�lunk sz�l, a legm�lyebb �s legszem�lyesebb �rtelemben, itt �s most, Egerben, 2006-ban. �s ez t�nyleg �letem egyik legnagyobb �lm�nye lett. 

Kasz�s Gerg�: – Neh�z Faust milyens�g�r�l besz�lni, m�g nehezebb sz�n�szileg megragadni, mert a figura nincs er�sen karakteriz�lva, nincs k�zzelfoghat�, konkr�t c�lja, mint p�ld�ul Hamletnek, csak egy �ltal�nos, nagy k�rd�sre val� v�laszkeres�s: mi�rt sz�lett�nk a F�ldre. Ha siker�l, akkor olyan lesz kicsit az �n Faustom, mint �n magam. Gondolkod� ember.

M�sz�ros S�ra: – Goethe alaposan feladta nek�nk a leck�t. Margit t�rt�nete m�r az eredetiben is tele van balladai hom�llyal – megharcoltam vele, mire magamban fel�p�tettem a t�rt�net�t. De a neh�zs�ge a sz�ps�ge is. Szeretem a partnereimet, j� Kasz�s Gerg� szem�be n�zni, l�tom a pupill�j�n, hogy nagyon figyel r�m. Ebben az el�ad�sban a h�tt�remberek is anynyit dolgoznak, mint mi. Ha c�lba �r�nk, nagyon meg fogom �lelni �ket!

Fekete Gy�rgyi: Azoknak aj�nlom az el�ad�st, akik nyitottak az �j ir�nt. J� �tletnek tartom, hogy rendhagy� l�t�sm�ddal, m�s aspektusb�l fogalmazza meg a m� gondolatis�g�t. A klasszikus Faustot �gy k�zelebb hozhatjuk a n�z�h�z.

Vajda Mil�n: Mikor megtudtam, hogy �n j�tszom Mephist�t, megijedtem. Minden szerepben elm�lyedek, tudnom kell, milyen az az ember, mi mozgatja. F�ltem: hogyan mer�ljek el an�lk�l ebben a figur�ban, hogy vesz�lyesen k�zel ker�lne hozz�m az a fajta „rossz”, amihez a civil �letben nem szeretn�m, hogy k�z�m legyen. Azt�n r�j�ttem, hogy nem kell f�lni, ez m�gis csak egy szerep, nem kell azonosulnom az �rd�ggel. Csak el kell j�tszanom. Most ez a „csak” a nagy feladat.