– V�ltoztak-e, s ha igen, mennyiben azok az elk�pzel�sek, amelyekkel nekifogtak az Erlau T�ncfesztiv�l szervez�s�nek?

– Az �vad sor�n rengeteg a dolgunk. �n sok produkci�t hozok l�tre, Barta D�ra pedig rengeteget t�ncol, ez�rt neh�z m�g erre a fesztiv�lra is koncentr�lni. D�ri persze mindent megtesz a rendezv�nysorozat siker��rt. A k�rd�s azonban jogos, hiszen az a terv, mely tavaly arra mutatott, hogy nagyobb szab�s�, t�bbm�v�szeti fesztiv�ll� n�je ki mag�t, egyel�re v�rat mag�ra. Az p�ld�ul, hogy nemzetk�zi egy�tteseket is megh�vjunk, nem elk�pzelhetetlen �lom. Az idei programban ha �tt�telesen is, de megval�sul ez a c�l. Magyar t�rsulatokon kereszt�l, de k�lf�ldi koreogr�fusok alkot�sait is l�thatja a k�z�ns�g. Gondolok itt az Argentin tang� estre, melyben m�r az alap is egy latin t�nc, de a Szegedi Kort�rs Balettnek egy argentin koreogr�fus, Roberto Galvan alkotta meg a produkci�t. �gy els� k�zb�l ismerj�k meg a tang� t�rt�net�t modern t�ncba �t�ltetve. A m�sik est�nk�n – melyben a Tragika �s a Carmen darabok l�that�k majd – az els� r�szben Schubert IV. Szimf�ni�j�ra Die Tragische – A tragika c�men Marti Schiefermann n�met koreogr�fus alkot�s�t l�thatj�k. Vele csereakci�ban dolgoztunk az elm�lt �vben. �n az � oldenburgi t�rsulat�n�l koreograf�ltam egy Carment, � n�lunk k�sz�tette el a fent nevezett Schubert-darabot, mik�zben a ma m�r Amszterdamban �l� izraeli koreogr�fus Szegeden k�sz�tett sz�munkra Carmen-el�ad�st. Ez�rt a mi bemutat�nk – amit Egerben is l�that a k�z�ns�g – egy Tragika–Carmen el�ad�s volt, k�t k�lf�ldi koreogr�fussal, Oldenburgban szint�n Tragika–Carmen volt, az els� ugyanazzal a koreogr�fi�val, mint n�lunk, a Carmen azonban az �n Carmenem volt. Teh�t �rdekes nemzetk�zi projektet siker�lt l�trehozni. Az egriek sz�m�ra ezenfel�l k�l�n �rdekess�g, hogy az itt j�l ismert, remek t�ncosn�, Barta D�ra t�ncolja Carment. M�lt� folytat�sak�nt a L�ceum udvar�n m�r megcsod�lt Boler�nak, vagy a Csod�latos mandarinnak, melyeknek f�szerepl�je volt. De nem csak a szegediek, hanem a P�csi Balett is olyan produkci�t hoz a fesztiv�lra, melynek k�lf�ldi koreogr�fusa van, aki nem m�s, mint Jorma Elo, a Holland Nemzeti T�ncsz�nh�z vezet� t�ncosa �s koreogr�fusa. Tavaly is l�thattuk alkot�s�t Egerben.

– A m�sik �rdekess�g, hogy van a programban egy darab, melyet rendez�k�nt Csizmadia Tibor, az egri G�rdonyi G�za Sz�nh�z igazgat�-f�rendez�je jegyez, s amely koreogr�fus-rendez�j�nek, Zsur�fszki Zolt�nnak a neve sem cseng idegen�l az egri sz�nh�zszeret�k f�l�ben, hisz l�thattuk m�r munk�j�t itteni sz�npadon. V�letlen vagy tudatos v�laszt�s miatt ker�lt ez a produkci� a m�sortervbe?

– Tulajdonk�ppen v�letlen�l esett a v�laszt�s a Budapest T�ncegy�ttes ezen produkci�j�ra. Semmif�le „politikus sz�nd�k” nem vez�relt benn�nket, de �r�l�nk, hogy �gy alakult. Ez esetben legink�bb a program volt az, ami a Drakula c�m� produkci� mellett sz�lt. Olyan darabokat akarunk ugyanis hozni, melyek k�z�ns�gvonz� produkci�k, �s el�relend�tik a t�ncm�v�szet megszerettet�s�nek az �gy�t. �gy, ha m�r n�pt�ncr�l volt sz�, egy�rtelm�nek t�nt, hogy egy olyan koreogr�fus munk�j�t h�vjuk, aki rengeteget tett eddig is a n�pt�nc �s a t�nc �gy��rt, r�ad�sul az el�ad�s c�me, a Drakula is vonz� lehet a k�z�ns�g sz�m�ra. Az pedig, hogy ebben a m�ben az egri sz�nidirektor egy�ttm�k�dik Zsur�fszkival, j� p�ros�t�st jelent ahhoz, hogy nagy v�rakoz�ssal n�zz�nk a produkci� el�.

– Tavaly a fesztiv�l z�r�sa ut�n olyan terveket sz�v�gettek, hogy id�n �l�zenei produkci�k is sz�nes�tik majd a fesztiv�lpalett�t. Mi lett ezzel az elk�pzel�ssel?

– �ppen az el�bb eml�tett Drakula �l� zen�t�l k�s�rve ker�l sz�nre, �s az Argentin tang� est is r�szben �l�zenei k�s�rettel lesz l�that�. Persze az �l�zenei k�s�ret els�sorban p�nzk�rd�s. P�ld�ul Szegeden �s a Th�lia Sz�nh�zban is sokat j�tszottuk zenekari �s k�rusk�s�rettel, opera�nekesekkel a Requiemet, de az sajnos rengeteg p�nzbe ker�l. Sajn�lom, hogy most nem tudtuk ezt ide �sszeszervezni.

– A Requiemet eml�tette, �s ezzel vissza is kanyarodtunk a saj�t produkci�khoz. A Carmen-el�ad�sukr�l mit kell tudnunk?

– Hagyom�nyos el�ad�snak semmi esetre sem nevezhet�. A koreogr�fus sz�rmaz�sa miatt ez egy �zig-v�rig izraeli koreogr�fia. R�szben az izraeli modern t�nc nagyon er�s vonulat a vil�gban, Uri Ivgi pedig ennek a vonalnak mark�ns k�pvisel�je. Gondolatis�ga is er�sen izraeli. Az � felfog�s�ban a darab egy munkat�borban j�tsz�dik, ahol a roppant �llati �s durva �r�k k�zt van Jose, �s a rabok k�zt van Carmen, aki nem t�ri a bez�rts�got, �s mindenk�ppen szabads�gra v�gyik. A k�t f�szerepl�t ebben az el�ad�sban eg�szen k�l�nleges m�don kapcsolja �ssze a koreogr�fus.

– Most, az els� bemutat�, illetve az els� f�lcsattan� tapsok el�tt hogyan l�tja, siker�lt megval�s�tani azt, amit elterveztek a harmadik alkalommal megrendezett Erlau T�ncfesztiv�lra?

– Bevallottan t�bb olyan produkci�t hozunk ide, melyek hozz�nk k�t�dnek. Szeretn�nk bemutatni azt itt is, hogy mit csin�lunk eg�sz �vben, mindaddig, m�g nem jutunk el Egerbe. �gy a produkci�k egy r�sze a Szegedi Kort�rs Baletthez, annak leg�jabb produkci�ihoz kapcsol�dik. Ha pedig elolvassuk a c�meket, azt l�thatjuk, hogy rendk�v�l sz�nes �s vonz� program v�rja k�t h�ten �t Eger t�ncsz�nh�z-szeret� k�z�ns�g�t �s a v�rosba l�togat� k�lf�ldi vagy hazai vend�geket. A v�rosnak fontos ugyanis, hogy kultur�lisan, sz�nh�zkult�ra ter�n is nagy vonzer�vel b�rjon.