Ez a keres�s, egy ide�l megtal�lni v�gy�sa vezet tov�bb �s tov�bb, l�t�nk kanyarulatain, emelked�in, lejt�in, sz�k szurdokain, t�g terein �t. A f�rfi f�l� borul�, viharfelh�kkel terhelt �g alatt �tjelz�kk�nt, �j ir�nyt szab� f�nyk�nt �llnak. Terelnek �j vil�gok ismeretlenj�be, vagy k�zen fogva visszavezetnek valami otthonos, boldog melegs�gbe.

�k a n�k, akik - ha akarjuk, ha nem - befoly�solj�k sorsunkat, meghat�rozz�k tetteinket, megv�ltoztatj�k gondolkod�sunkat. Feh�r bab�k, akiket szerett�nk �s gy�l�lt�nk, akik magukhoz vonzottak �s eltasz�tottuk �ket, akiket cs�koltunk, �lelt�nk, simogattunk, bec�zt�nk, m�ra m�gis csak egy arc, egy k�p maradt bel�l�k. �s most, v�gigtekintve eml�kezet�nk polcain, f�j a volt, f�j a m�r nincs �s n�ha f�j a van is. Ahogy ujjunk nyomot h�z ezen polcokra rak�dott eml�keink por�ba, b�r�nk�n �rezz�k mindegyik�k tapint�s�t, arcunkon lehellet�ket, orrunkban illatukat. Nem szabadulhatunk t�l�k sohasem. Van, akinek siker�l r�tal�lni �ppen arra a n�re, aki val�ban kieg�sz�ti, val�ban teljess� teszi az �let�t. �k hazat�rnek. De vannak sokan, akik �lethosszig tart� keres�sre �t�ltettek. Az el�bbieket k�nny� felfedezni az utc�kon j�rtunkban-kelt�nkben, hisz szem�ket a f�ldre szegezve, a vil�gban �jat kutat� szemekkel sz�tn�zni nem akarnak. Ut�bbiaknak viszont f�l-le j�r tekintet�k, mintha folyamatosan keresn�nek, keresn�k a t�n soha meg nem tal�lhat� t�rsat: n�t, asszonyt, le�nyt. Egy ide�t hajszolnak szakadatlan, mert arra v�gynak, hogy keres�, h�tk�znapi Don Juanokb�l igazi hazat�r�kk� v�lhassanak.

2005.december 16.