|
DON JUAN DE KASZÁS
Egres Béla 2006.01.05. 00:37
Ödön von Horváth "Don Juan megjön a háborúból" című színművét próbálják a stúdiószínpadon Radoslav Milenkovic rendezésében, Kaszás Gergővel a főszerepben, körülvéve tíz nővel, akikkel összehozza a darabbeli sors. A főszereplővel váltottunk néhány szót a műről és a szerepről.
- Más helyzetben, más korban, de mégis Don Juan. Mennyiben tér el ez a figura a megszokott Don Juan-képtől?
- Az alap itt is az állandó keresés. Az általános Don Juan-kép arról szól, hogy fölszedi a nőket, aztán eldobja őket, akik bele is döglenek aztán ebbe az egészbe. De Don Juan emellett keres, mégpedig valami ideál-utat, mely sziszifuszi sorsként rá van róva. A szerző izgalmas dramaturgiai ötlete, hogy az első világháború halálözönét követő spanyolnátha-járvány idejébe helyezi a történetet, mely kaotikus helyzetben keres ideált a főhős.
- Véli legalább, hogy megtalálja azt az ideált?
- Pillanatokra igen, de mindvégig tisztában van a sorsával, hogy sohasem éri el azt, amit, akit szeretne. Mégis ott működik benne a hátha, a hátha mégis. Azt hiszem, úgy érzi, hogy ahol lehorgonyoz, az lehet az igazi, de valahol mélyen azért tudja, hogy mégsem ez az. De vagyunk így ezzel jó néhányan.
- Az, amit most, a próbafolyamat elején gondol, az menynyire Kaszás- és mennyire Milenkovic-gondolat?
- Szerencsés módon nagyon hasonlóan gondolkodunk, illetve amit ő gondol, azt könnyű elfogadnom. Szeretek vele dolgozni, mert ő is színész, tudja, hogy működünk, másrészt roppant intenzíven és expresszíven mond el, mutat meg és magyaráz el dolgokat azon a bizonyos szerb-angol-magyar keverék nyelven. Ez pedig magával ragadó. Arról az irányról, amit ő szab, én már sohasem akarok lemondani. Ez pedig az, hogy minden előadás létrehozásához úgy kell hozzáállni, hogy egy műalkotást hozunk létre. Ebben Milenkovic magával ragadó. Éppen ezért mind a tíz lány és én is nagy kedvvel próbálunk.
- Milyen egy szem fiúként együtt lenni, játszani tíz lánynyal?
- Remek! Miközben ebben a darabban semmiféle testiség, megvalósult szerelem nincsen. De a szerelem érzését, annak keresését, a "ki mikor mit érez" problémáját nagyon izgalmas boncolgatni. A látszólag hétköznapi dialógusok mögött megbúvó sorsok, jellemek megfejtése és megmutatása a legizgalmasabb. Egy pár mondaton belül is hegyek-völgyek vannak, melyeket végig kell járnunk.
- További jó kirándulást a mondatok és Ödön von Horváth gondolatainak hegy-völgyein!
| |