Én úgy gondolom, hogy nagyon szerethető. A köznyelv ugyan jazzoperettként emlegeti a darabot, pedig sok köze a szó szoros értelmében nincs a jazzhez, csak a jazzes ritmikák, fúvós betétek miatt nevezik így. Ezeket próbáljuk megtartani, hogy a mi előadásunkban is meghatározó hangzást nyújtsanak a rézfúvósok, illetve a szaxofon. Egy operettben van bonviván, primadonna, akik a szerelmespárt alakítják, és nagy lírai duetteket énekelnek; ez a 3:1 - ben Gingi (Kovács Patrícia) és Gyurka (Hüse Csaba), a pörgős számok pedig általában a szubretté és a táncos komikusé. Itt a hősszerelmesek is kiveszik a részüket a gyors, ritmikus, 30-as évekre jellemző számokból. Egyébként ezt a darabot 1936-ban írta Ábrahám Pál, aki a késői operett irodalom képviselője. (A klasszikus operettszerzők a Monarchia idején még német librettóra írták darabjaikat.) Ezért is van benne sok újszerű zenei megoldás, érezhető az angolszász zene hatása is, de ha a témát nézzük, az is érdekes: a vízilabda csapat és egy leánynevelő intézet története. Az eredeti zongorakivonat és a mi kivonatunk között egyetlen betétszám volt csak azonos. Újra dramatizálták: különböző Ábrahám Pál-darabok sikerszámait ötvözték az előadásban. Számos olyan dallam van, ami eredetileg nem ebben a műben, hanem a Viktóriában szerepelt. Ilyenek az: „Ahol az ember felmászik a fára, Karnevál, a Good night – nem történt semmi, csak elválunk csendesen”  kezdetű dallamok.

- A zenekar mennyire vesz részt az előadásban?

Beszélgettünk erről a rendezővel, megpróbáljuk kihasználni az élő zene lehetőségeit, a zenekart is becsempészni az előadásba,  hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a humoros részek.