H�t hogyne nyafogn�nk, mikor agyunkat �thatolhatatlanul sz�vi �t szorong�saink li�njainak s�r�re csom�zott h�l�ja, mely lehetetlenn� teszi, hogy az ember alapvet� l�telemeiben otthon �rezze mag�t. L�tez�nk h�t k�t ter�leten, a h�l� el�tt, a felsz�nen, sz�pen fel�lt�ztetve test�nket, lelk�nket, �s a h�l� m�g�tt megb�jva, p�r�n, eg�szen apr�ra �sszeg�mb�ly�dve, magzat-m�dra ringat�zva, feln�tt-m�dra reszketve, riadt tekintet�nket is elfedve kezeinkkel, nehogy v�letlen�l belen�zz�nk a h�l� r�sein esetleg �tsz�reml� val�s�g f�ny�be. Mert ez a val�s�g r�miszt�, nem csak a t�rgyi k�rnyezet ridegs�ge, befoly�solhatatlans�ga, de els�sorban a t�bbiek, a t�bbi l�tez�, a t�bbi ember, l�lek-rettenete. Hajlamosak vagyunk ugyanis azt gondolni, hogy m�sokat hidegen hagynak azok a dolgok, amik minket olyannyira nyomasztanak. Pedig, ha bels� nyomor�s�gunk �sszefon�d� ind�it meg mern�nk pr�b�lni egyszer is sz�tfesz�teni, vagy machet�t ragadva t�g r�st v�gni rajta, bizony meglep�dn�nk, hogy saj�t szerencs�tlens�g�nk semmivel sem magasabb rend�, mint m�sok�, semmivel sem nagyobb, mint mellett�nk a piszo�rban �ppen megk�nnyebb�l��, vagy az�, akivel egy �gyban t�lt�nk n�h�ny �r�t, egy-egy eg�sz �jszak�t, egy �letet. Magunkt�l azonban nem feszeget�nk semmif�le r�seket, pl�ne nem ragadunk �les �s s�lyos peng�t, hogy �tt�rj�nk, vagy legal�bbis �tl�ssunk a k�r�nk sz�v�d�tt h�l�n.

Azt�n j�n k�t kegyetlen �s aljas ember, a Berkoff �s a G�r�g, kez�kben ott forog a macheta, �s – egy est�re legal�bb – kiszabad�tanak k�nyelmes szorong�saink rejtek�b�l. J�l teszik, gondolhatn�nk els� felindul�sunkban. Azt�n r� kell j�nni, hogy m�r annyira megszoktuk, ezt a f�lelmetes dolgok �rny�k�ban megh�z�d� l�tet, hogy nem is akar�dzik el�b�jni a hom�lyb�l. “�n maradok, �gy d�nt�ttem, j� lesz nekem itt!” Mit tehet h�t a n�z�? Nevetni pr�b�l felszabadultan, mintha csak egy harmadik szem�ly nyomor�n mulatna, de ez a nevet�s torz nyer�t�ss�, nyekeg�ss�, v�gs� soron nyafog�ss� v�lik. Neh�z sz�vb�l mulatni �nmagunkon, amikor pillanatr�l-pillanatra azt �rezz�k, hogy ezt m�r �n is meg�ltem, ezt nap-nap ut�n �lem, ez tulajdonk�ppen az �n �letem!

De honnan ismer engem ez az aljas Berkoff �s honnan ez a m�sik aljas, ez a G�r�g?

Ismernek, mert volt b�tors�guk megismerni �nmagukat, s b�r elmondj�k, megmutatj�k, amit mi nem mer�nk, de szorong�saik h�l�ja az�rt �ket sem engedi. Sorsuk, hogy legal�bb m�soknak f�lvillantsanak valamit az igazs�g vak�t� f�ny�b�l, mik�zben �k is ott l�teznek szorong�saik li�nh�l�ja m�g�tt egy olyan tud�ssal megverve, mely m�g nehezebb� teszi az �rnyl�t elviselhet�s�g�t.

A remek�l meg�rt darabot a rendez� G�r�g L�szl� annyira kiismerte, hogy sz�m�ra nem jelenthetett m�r megoldhatatlan feladatot, hogy egy�rtelm�en elv�lassza a dial�gusokat, a darab nagy r�sz�t kitev� bels� monol�gokt�l. Ett�l �rdekes, izgalmas �s megr�z� az el�ad�s, mert oly ny�ltan �ll�tja egym�s mell� a k�ls� vil�got �s az elhangz� szavakkal teljesen ellent�tes bels� gondolatokat, hogy �hatatlanul ismer ki-ki mag�ra, saj�t l�t�nek pillanataira, amikor eg�szen m�st tesz �s mond, mint amit �ppen gondol.

A rendez� nem csak szellem�ben pr�b�l hozz�n�ni Berkoffhoz, de l�tv�nyvil�gban is eg�szen �jszer�t fogalmaz meg. Nem is sz�nh�zba, ink�bb valami moziba, egy mozi kamaraterm�be �lteti a n�z�t, ahol a nagyfilm el�tt – ahogy az kell – rekl�mok, filmel�zetesek futnak, s a j�t�k is f�c�mmel kezd�dik, s a vet�t�v�szon gyakorlatilag az eg�sz el�ad�s alatt megmarad, hisz annak t�rbeli, el�re-h�tramozgat�sa az egyetlen, mely d�szlet�l szolg�l a j�tsz�knak. Egy keskeny, m�gis biztos mezsgy�n j�r G�r�g, a film �s a sz�nh�z k�zti hat�rvonalon. Rendez�s�ben is filmszer�en v�gja �s illeszti �ssze a jeleneteket. A pomp�s alap�tlet megval�s�t�s�ban remek partnerre tal�lt Nemes Tak�ch Kata szem�ly�ben, aki a d�szletet �s a ruh�kat is jegyzi. �s nincs sz�nh�z �s film sem sz�n�szek n�lk�l, hisz �k jelen�tik meg mindazt, amit a rendez� elk�pzelt, �s term�szetesen �k �llnak az el�ad�s v�g�n leperg� st�blista �l�n is. Bizonyosan van egyfajta sorrend, melyet f�l lehet �s kell �ll�tani, ez esetben m�gsem k�nny� ezt megtenni. Ah�ny j�tsz�, annyi sors, annyi trag�dia, annyi nyafog�s �s annyi �szintes�g. Ebben a darabban �s el�ad�sban nem lehet elb�jni. A sz�n�sz k�nytelen megmutatkozni p�r�n, v�dtelen�l. Ha nem �gy tesz, semmit sem �rt az addigi rengeteg munka, semmit sem �rnek a m�goly j�l meg�rt, megrendezett mondatok, jelenetek. Teljes emberi, sz�n�szi mivoltukat f�l kell v�llalniuk a szerepl�knek.

Meszl�ry Juditot nagyon r�gen, a sz�nh�zi h�skorban l�thattuk utolj�ra Egerben, mostani visszat�r�se azonban elhom�lyos�t minden eml�ket. Helyenk�nt elnagyoltan karik�roz� �regasszony-form�l�sa m�g�tt nagyon m�ly, megind�t� �rzelmek l�tszanak. P�lfi Zolt�nt�l ennyire �t- �s meg�lt alak�t�st, utolj�ra tal�n a Sz�ll a kakukk indi�njak�nt l�thattunk. Siker�lt megismernie �s megismertetnie George-nak, a nagykeresked�nek figur�j�t, annak magabiztoss�g m�g� rejtett kisebbrend�s�gi �rz�s�vel, impotenci�j�val, “csakaz�rtis-g�rcs�vel” egy�tt. N�dasy Erika Donn�ja remek alak�t�s. A darabot olvasva azt hinn� az ember, hogy m�r megfogott, megcsin�lt szerepekb�l �p�tkezve is l�tre tudja hozni a figur�t, de N�dasy nem az a fajta sz�n�szn�, aki a k�nnyebb utat v�lasztja. �j �s eg�szen m�s szempontok alapj�n �p�tkezik, roppant m�lyen �li meg az asszony trag�di�j�t. Venczel Valentinnak nem ez az els� ilyen szerepe, melyben meleg figur�t alak�t, teszi ezt azonban finom eszk�z�kkel, m�gis mark�nsan, mely egy ilyen k�nyes helyzetben k�l�n�sen neh�z. Nem b�ntva sem hetero-, sem homo-, sem biszexu�lis �rzelmeket, egyszer�en megmutatva egy �lethelyzetet, egy f�rfit, aki v�g�l is v�llalja saj�t szexualit�s�t, m�g ha az �let m�s ter�letein � sem szabadulhat szorong�sai h�l�j�b�l. Safranek K�roly m�r eddig is bizony�totta, hogy fantasztikus komikusi v�n�val �ldatott meg, b�r gyakran l�thattuk ugyanazt a Safraneket k�l�nb�z� produkci�kban. A Nyafog�kban azonban k�pes szak�tani a j�l bev�lt sablonokkal, s�t olyan meg�jul�st produk�l, ami ritk�n �rhet� tetten. Val�ban viszi az el�ad�st, minden nyafog�s�nak ok�t adja, benne l�thatjuk �nmagunkat, saj�t szerencs�tlens�g�nket, kil�t�sainkat �s kil�t�stalans�gainkat.

Azt�n lassan lepereg a film, a v�ge f�c�m alatt a Guns'n Roses lenyomja a Szimp�tia az �rd�ggelt, m�g a hom�lyos tekintetek el�tt lefut az �sszes n�v, akinek a produkci� l�trehoz�s�hoz b�rmi k�ze volt. A n�z� agy�ban pedig �sszemos�dnak a sorok �s a nevek. Ahogy a moziban, itt is v�gig kell v�rni az utols� k�sz�n� szavakat is, s�t, j� lenne m�g maradni, mert hazamenni nem akar�dzik. J� lenne nem visszah�zni magunk k�r� azt a s�r� li�nh�l�t, t�bbet sohasem lehunyni szem�nket az igazs�gsug�rok el�tt, mind�r�kre elker�lni azt a rideg, de �rnyas-s�t�t teret, melyben �lj�k �let�nket. Tudjuk azonban, hogy otthon le kell fek�dni az �gyba, egy n�vel, egy f�rfival, vagy egyed�l, teljesen mindegy, mert aki bizton ott lesz a takar� alatt, �s jeges l�b�t odanyomja a mi�nkhez, az �lland� t�rsunk, aki sohasem hagy el benn�nket, �s mindenek el�tt �s mindenek f�l�tt sz�m�thatunk r�. Ez a vel�nk egy�tt �l� t�rs pedig nem m�s, mint az a SZORONG�S nev�.